Miért fontos az alsó végtagi érszűkület szűrése?

Az érszűkület az érelmeszesedés következménye. Az érelmeszesedés az egész érrendszert érinti, de súlyossága, a szűkület mértéke különböző lehet.

Az alsó végtagok érszűkülete ugyanaz a betegség – ugyanaz az érelmeszesedés – mint a koszorúerek, vagy az agyi, a vese erek hasonló betegsége. A klinikai megjelenéstől függően természetesen a tünetek némileg különbözőek. A koszorúerek betegsége előbb terheléskor majd nyugalomban jelentkező mellkasi fájdalmat okoz (angina pectorisnak), legsúlyosabb formájában, az infarktusban pedig szívizomelhalás jelentkezik. Az alsó végtagok betegsége hasonló tüneteket okoz: előbb terheléskor, majd nyugalomban lép fel lábfájdalom, súlyosabb formájában pedig szövetelhalás (gangréna) alakul ki a lábakon.

A betegség legenyhébb formájában panaszok, tünetek még nincsenek, legfeljebb műszeres vizsgálatokkal lehet a betegséget kimutatni. Ultrahang (doppler) vizsgálattal megmérhetjük a lábfeji artériákban a vérnyomást, és megmérhetjük a felkari vérnyomást is. Egészséges, fekvő helyzetben lévő emberben a két érték azonos – ugyanakkora a vérnyomás a lábakon, és a karokon is. Érszűkület esetében azonban a lábakon mért nyomás alacsonyabb, mint a karokon mért vérnyomás. A két vérnyomásértékből hányadost képezhetünk, melyet boka/kar indexnek nevezünk. Az index az érszűkület súlyosságát és a szűkület jellegét jól jellemzi.

Súlyosabb esetben terheléskor, járáskor a lábikrában fájdalom lép fel, ami a beteget megállásra kényszeríti. Rövid, 1-2 perces pihenés után a fájdalom szűnik, és a járás folytatható. „Kirakatnéző betegségnek” is nevezik. Természetesen egy bizonyos távolság megtétele után (un. „járástávolság”) újabb fájdalom mutatkozik, és a történet ismétlődik. "Intermittáló sántításnak" (claudicatio intermittens) is nevezik e stádiumot.

Az érszűkület előrehaladtával már nyugalomban is lábfájdalom lép fel. Főleg fekvő helyzetben, éjszaka jelentkezik e fájdalom, ami a lábak lelógatására, vagy felkelés során szűnik. A jelenség azzal magyarázható, hogy a végtag vízszintes helyzetében kevesebb vér áramlik a szövetekhez, mint függőleges helyzetben, amikor a vér könnyebben folyik lefelé. Ilyenkor a lábujjak már falfehérek, hidegek, csak lógatásra kapnak némi szint és melegednek fel.

Végül már olyan kevés vér áramlik a lábujjakhoz, hogy szövetek táplálása nem elégséges, azok elhalnak. A lábujjak ilyenkor már kékes elszíneződést mutatnak, később akár feketévé is válhatnak, tapintásra hidegek. Először a fájdalom fokozódik, később a szövetek elhalása után már érzéketlenné válnak. Ilyenkor már csak az ujjak, vagy a végtag amputációja válik szükségessé.

Az alsóvégtagi érszűkület előfordulása az összlakosságban kb. 5%, azaz kb. 400.000 embert érint hazánkban. A betegség gyakorisága 50 év felett jelentősen megnő.

Kiket fenyeget elsősorban az érszűkület kialakulása?

Azokat, akik: Ha Önnek már ismert koszorúér betegsége, nyaki verőér szűkülete van, vagy átesett már agyvérzésen, szívinfarktuson, akkor nagy a valószínűsége, hogy az alsó végtagi erek is károsodottak, még akkor is, ha nincsenek tünetei.