Derékfájás

Bálint Géza professzor (ORFI) 1997-ben összefoglalt tanulmánya szerint sokszor pontosan nem állapítható meg, hogy a derékfájás pontosan melyik struktúrából indul ki akkor sem, ha a képalkotó vizsgálat (CT, MR) porckorongbántalmat, porckorongsérvet, spondylosist (közkeletű szóhasználattal „gerinc meszesedést”) mutat ki.

Az angolszász irodalom megkülönböztet specifikus és nem-specifikus derékfájdalmat. Utóbbi csoportba tartozik a derékfájások 90 %-a, ebben a csoportban ugyanolyan arányban fordulnak elő a fenti eltérések, mint a panaszmentes páciensek között. Az angolszász országokban a heveny derékfájdalommal kezelt betegek 82 %-a a panaszok kezdetétől számítva 1 hónapon belül munkába áll, felnőtt lakosságuk 70%-a életében legalább egyszer átéli a derékfájás gyötrelmeit, azonban csak 20-25 %-uk tartja szükségesnek, hogy orvoshoz forduljon. Hazánkban a betegek csaknem mindegyike azonnal családorvoshoz fordul, szakorvosi vizsgálatra kerül, röntgen, CT, MR vizsgálatok történnek, melyek specifikus figyelmeztető jelek hiányában indokolatlanok. (Komoly S.Palkovits M. Egyetemi tankönyv 2012.)

Specifikus derékfájdalomról akkor beszélünk,ha:

  • a beteg 20 évesnél fiatalabb,és 50 évesnél idősebb,
  • a fájdalom fizikai aktivitástól független, nyugalomban kifejezettebb,
  • általános betegségtünetek vannak (fáradékonyság,étvágytalanság,fogyás,tartósan rossz közérzet)
  • rosszindulatú betegség szerepel a kórelőzményben,
  • a fájdalom féloldali,és/vagy lábba,lábujjakba sugárzik,
  • izomgyengeség, vizelési panasz áll fenn. Ha ezen panaszok együtt, vagy közülük bármelyik kettő jelentkezik, indokolt szakorvosi- elsősorban ideggyógyászati- vizsgálat, valamint képalkotó vizsgálat. A további teendőket a vizsgálat megállapításai alapozzák meg.

A betegek 5 %-ában alakul ki krónikus, 3 hónapnál hosszabb ideig tartó krónikus derékfájás. A derékfájás krónikussá válását nem a képalkotó vizsgálatok által mutatott eltérések határozzák meg, sokkal inkább a beteg munkahelyi- családon belüli helyzete. Depresszió 3-5x gyakoribb a krónikus derékfájósok között, valamint atípusos depresszió állhat a krónikus panaszok mögött. Apkarian és munkatársai 2004-ben közöltek tanulmányt a krónikus derékfájdalom megélésének összefüggéséről a fájdalom-érzékelés, a hozzá tartozó érzelmi állapot, valamint a fájdalmat kísérő szorongás agykérgi –agyi rendszereinek sorvadásával.

Az akut derékfájás hatékony kezelése, a derékfájás mögött álló depresszió felderítése és kezelése, a képalkotó vizsgálatokon talált elváltozások műtéti megoldásának gondos mérlegelése lehet a krónikus derékfájdalom megelőzése, illetve a kialakult kórállapot szakszerű kezelése.

Dr. Kóger Erzsébet
Neurológus főorvos
Vanderlich Egészségcentrum