Idegrendszerünk központja kábelek útján éri el testünk legeldugottabb és legtávolabbi pontjait. A kábelek az idegek, melyek behálózzák testünket. Valóban hasonlítanak – miután a technika innen vette eszközeinek felépítését- a kábelekre, mégpedig olyanokra, melyekben vastagabb, vékonyabb drótszálak, burkolatos és burkolatlan vezetékek, több vezeték külün-külön burkolatban, kötegben fut együtt.
Ez a nagyszerű információtovábbító-rendszer csak akkor működik hibátlanul, ha mind a vezetékek, mind a burkolatok épek. A vezetékek és a burkolatok meghibásodását nevezzük idegbántalomnak, orvosi kifejezéssel neuropathiának. Vannak betegségek, melyek a vezetéket károsítják, vannak, melyek a burkolatokat. Ahogy az elektromos-informatikai rendszerekben a kábelhibák nyomán „átütések”, zárlatok, nemritkán tüzek keletkeznek, úgy a neuropathiák érzészavarokhoz, bénulásokhoz, a szív, az emésztő rendszer működési zavaraihoz vezethetnek.
A leggyakoribb, vezetéket károsító betegség a cukorbetegség, valamint az idült alkoholizmus. A burkolatok sérülését leggyakrabban vírus, vagy baktérium fertőzést követő szervezeti reakció hozza létre. Ilyen betegség a Lyme kór, melyet a kullancsok közvetítette baktériumok okoznak.
Idegbántalomra gondolhatunk, ha testünk különböző részein „furcsa” érzéseink vannak, egyes izmaink működése gyengül, netán vékonyodik a hüvelykpárna, vagy a kézhát izomzata. Mindenkinek van elképzelése arról, hogy panaszait mi okozhatja. Nos, a neuropathia által okozott panaszok a közgondolkodás szerint nem magyarázhatók, mert megfejtésükhöz az idegrendszer részletes ismerete szükséges. Ezért megjelenésükkor célszerű ideggyógyászhoz fordulni. Felismerésük pedig azért rendkívül fontos, mert gyógyításukkal helyreállíthatók a kiesett, zavart működések, és ami még fontosabb lehet: kezelhetővé válik a mögöttük álló, az egész szervezetet érintő betegség.