A diabétesz típusai
Az összes diabéteszes beteg döntő többsége két fő diabétesz típusba tartozik (a többi típusról az 1. fejezet későbbi részében beszélünk majd): megkülönböztetünk 1-es és 2-es típusú cukorbetegséget. A betegek megközelítőleg 10 %-a 1-es típusú diabéteszes, amelynek lényege, hogy szervezetük nem termel inzulint. A diagnózis felállításakor legtöbbjük fiatal és általában sovány. Tüneteik gyakran kifejezettek és viszonylag rövid idő alatt, hirtelen alaklulnak ki. Mivel a ő szervezetük nem rendelkezik inzulinnal, az 1-es típusú diabéteszesek inzulin szintje csak inzulin injekciókkal tartható fenn. Ha Ön 1-es típusú diabéteszes, fontos információkat talál majd betegségéről a 3. fejezetben.
A cukorbetegek körülbelül 85 %-ának 2-es típusú diabétesze van. A szervezetük rezisztenssé vált az inzulinra: bár termelnek inzulint, ám ez vagy elégtelen mennyiségű, vagy nem működik megfelelően, azaz nem juttatja be a glükózt a receptorokon és csatornákon keresztül sejtekbe. A diagnózis idején ezek a cukorbetegek középkorúak, vagy idősebbek és általában túlsúlyosak, vagy kifejezetten elhízottak. Az utóbbi években egyre emelkedik a gyerekkorban vagy fiatal felnőttkorban kialakult 2-es típusú diabéteszesek száma. Ennél a típusnál nincsenek kifejezett tünetek, és ha vannak jellegzetes panaszok, azok általában hosszú idő alatt, fokozatosan alakulnak ki. A betegséget gyakran egy rutin vérvizsgálat során ismeri fel az orvos. A 2-es típusú cukorbetegség esetenként jól kezelhető megfelelően betartott diétával és rendszeres testmozgással, de szükség lehet gyógyszeres kezelésre vagy inzulin adására is. Ha Ön 2-es típusú diabéteszes, fontos információkat talál a 4. fejezetben.
Hogyan születik meg a diabétesz diagnózisa?
Akár 1-es, akár 2-es tipusú a cukorbetegség, a diagnózis akkor mondható ki tünetek fennállása nélkül, ha az éhomi vércukorérték ismételten 7,0 mmol/l fölött, vagy napközben véletlenszerűen mérve 11 mmol/l fölött van. Amennyiben tünetek is jelentkeznek, már egy 11 mmol/l fölötti mérés megerősíti a diagnózist.
Egyéb diabétesz formák
Ha a vércukor érték a normálisnál magasabb, de még nem éri el a diabéteszes határértéket, „emelkedett éhomi vércukorról” beszélünk (az éhomi vércukor 6,1- 6,9 mmol/l közötti). A terhes nők egy részének vércukor szintje terhesség alatt megemelkedik. Ezt hívjuk „gesztációs diabétesznek”. Vércukorszintjük általában rendeződik, miután a szülés lezajlik. Máskor a diabétesz a hasnyálmirigy vagy az endokrin rendszer (hormontermelő belsőelválasztású mirigyek) egyéb betegségei miatt, illetve genetikai eltérés vagy kemikáliákkal történt expozició következményeképpen jön létre. Ilyenkor beszélünk szekunder diabéteszről.
A cukorbetegség okai
Az öröklődés és az elhízás két különösen fontos faktor a diabétesz kialakulásában:
Öröklődés: Ha van a szülei, nagyszülei, testvérei vagy akár az unokatestvérei között cukorbeteg, úgy Önnek sokkal nagyobb esélye van arra, hogy diabéteszessé váljon. Hozzávetőleg 2-7 %-os az 1. típusú diabétesz kalakulásának esélye, ha az anya vagy ennél nagyobb (8-15%), ha az apa 1-es típusú diabéteszes. Ennél sokkal nagyobb a kockázat (közel 90%) a 2- tipusú betegség kialakulásának, ha a szülők valamelyike vagy 2-típusú cukorbeteg és Ön túlsúlyos.
Elhizás: A testsúlyfelesleg nagyon lényeges faktor diabéteszben. A 2-es típusú diabéteszesek 80%-a túlsúlyos a diagnózis pillanatában. A fogyás ugyan nem gyógyítja meg a cukorbajt, de segít enyhíteni, vagy akár meg is szüntetni bizonyos tüneteket. Az elhízás megakadályozza, hogy elegendő inzulin termelődjön a vércukor megfelelő szabályozásához.
Egyéb diabéteszt okozó, vagy az anyagcserét rontó faktorok
Kor: Ahogy öregszünk, egyre kevesebb inzulintermelő béta sejtünk lesz.
Vírusok: Bizonyos vírusok károsítják a béta sejteket, illetve arra késztetik az immunrendszert, hogy arra fogékony emberekben pusztitsa el a béta sejteket.
Hibás immunrendszer: Kutatók úgy gondolják, hogy a cukorbetegség nem egy bizonyos okra vezethető vissza, hanem több tényező válthatja ki az immunrendszerből a béta sejt pusztító hatást.
Fizikai sérülés: Balesetben vagy sérülésnél károsodhat a hasnyálmirigy és igy csökkenhet az inzulintermelés.
Gyógyszerek: Az egyéb betegségekben alkalmazott gyógyszereknek diabéteszhez hasonló vércukoremelő hatásuk lehet, mivel ronthatják az inzulin hatását inzulin rezisztenciát okozva ezzel, vagy béta sejt pusztuláshoz vezethetnek, így csökkenhet az inzulintermelés.
Stressz: Stresszt jelentő események, időszakok kapcsán olyan hormonok szabadulnak fel szervezetünkben (például egy akut betegség vagy műtét kapcsán), amelyek csökkentik az inzulin hatását.
Terhesség: A terhességi hormonok is rontják az inzulinhatást.