A diabétesz tünetei
A diabéteszesek különféle tüneteket élhetnek meg. Előfordulhat, hogy Ön minden jellemző tünetet észlel, de olyan is lehet, hogy csak néhány tünet jelentkezik, vagy éppen semmi kórosat, furcsát nem érez.
A cukorbaj legfőbb jelei a következők lehetnek:
- Gyakori vizelés
- Erős szomjúság érzés
- Fáradékonyság, gyengeség
- Irritábilitás
- Súlyvesztés
- Állandó éhség
- Homályos látás
- Bőrviszketés
- Bőrszárazság
- Lassan gyógyuló sebek
- Bőrfertőzések
- Zsibbadás vagy bizsergés a lábon
A tünetek okai
Amikor a vércukor egy bizonyos szint fölé emelkedik, a szervezetből a felesleg a vizelettel távozik. A vese úgy működik, mint egy gát: ha túl sok a cukor a vérben, a felesleg túlcsordul, azaz elfolyik a vizeletben. Az a vércukorérték, mely fölött a vizeletben cukor jelenik meg:
Hosszan tartó diabéteszben vagy vesebetegségben a vese cukor küszöbszintje nagyon magas lehet, ezért a cukor mindaddig nem „csordul túl” és kerül a vizeletbe, amig a vércukor nagyon magasra nem emelkedik. A folyadékhiány (kiszáradás) szintén emelheti ezt a küszöbértéket.
A cukor nem magában ürül ki a szervezetünkből. Magával visz vizet és oldott formában, folyadék formájában távozik bőséges vizelet formájában, ez a „polyuria”. A még kezeletlen diabéteszben vagy rosszul beállitott cukoranyagcsere esetén a magas vércukorszint miatt a diabéteszes betegnek sokszor kell vizelnie. Ezeknek a betegeknek a vizeletében is cukor van tehát, ezt hivjuk „glükózúriának” vagyis cukorvizelésnek.
A folyadékvesztés az agyban erős szomjúságérzetet kelt, ezt hivjuk „polydipsia”-nak. Ez a tünet nem mindig kifejezett, lehet, hogy a beteg egyszerűen csak szájszárazságként éli meg. A sok vizelet mellett a cukorbeteg „dehidrálódik”, azaz kiszárad, ennek következményeként bőre is szárazzá válik.
Az állandóan, periodikusan változó vércukorszint miatt a szemlencse cukor-és víztartalma állandóan változik, ez pedig homályos látáshoz vezet.
Amikor hiányzik az inzulin, amely a cukrot a sejtekbe juttatná, vagy nem képes az inzulin a cukrot a sejtbe juttató „csatornákat” megnyitni, a sejt üzemanyag nélkül marad és ezért éhezik. A sejtek energia hiánya az agyunkban erős éhségérzetet kelt, emiatt sokat kivánunk enni, ez a „polyphagia” (ejtsd: polifágia).
Mivel inzulin hiányában a cukor a sejtek helyett végül is a vizeletbe jut és távozik, a sejtek nem tudnak elég energiát termelni és energia nélkül a cukorbeteg gyengének, fáradtnak érezheti magát. Üzemanyag és energia hiányában az ember le is fogyhat.
Az inzulin felelős azért is, hogy a cukrot a sejtben tartsa. Ha kevés az inzulin, a szervezet hamar lebontja a cukrot és ez gyors testsúlycsökkenéshez vezet. A zsírsejtek lebomlásakor zsírsavak keletkeznek, amelyek a májba jutva ketontestekké alakulnak és kiválasztódnak a vizeletbe. Orvosi nyelven ezt hívjuk „ketonuriának”.
Időnként bőrfertőzés is kialalkulhat, mert a felhalmozódott cukor a vérben gátolja a természetes védekező mechanizmusokat (például a fehérvérsejteket). A cukor ugyanakkor megfelelő tápanyag a baktériumoknak és a gombáknak a növekedéshez. A baktériumok túlzott mértékű elszaporodása súlyosbítja a fertőzést.
A lábak bizsergése és zsibbadása valamint az éjszakai lábizomgörcsök oka az idegek károsodása, mivel a hosszan tartó magas vércukorszint változásokat okoz az idegek működésében.