A pánikzavar visszatérő pánikrohamokból, azaz szorongásos rohamokból áll. Ezek különböző helyzetekben, körülmények között jelentkezhetnek, ezáltal bejósolhatatlanok. Egy idő után már kialakul a rosszullétektől való félelem. A roham hirtelen jelentkezik, egyre fokozódó tünetek jellemzik, maximális intenzitását átlag 10 perc alatt éri el, majd spontán enyhül. Az alábbi tünetek közül négynek kell jelen lennie, hogy pánikrohamról beszéljünk:
Szapora szívverés, izzadás, remegés vagy reszketés, légszomjérzés, gombócérzés a torokban, mellkasi fájdalom, hányinger vagy hasi diszkomfort érzés, szédülés vagy ájulásérzés, a valósággal való kapcsolat elvesztésének érzése vagy olyan érzés, mintha elszakadt volna a saját testétől, megőrüléstől való félelem, halálfélelem, zsibbadás-bizsergés, hidegrázás vagy kipirulás.
Mivel az illető egy idő után magától a roham kialakulásától fél, gyakran alakul ki agorafóbia, azaz fél elhagyni a lakását, kerüli a tömegközlekedést, zsúfolt, vagy túl nagy bevásárlóközpontokat, és egyéb más olyan helyeket, amelyekről azt tartja, hogy nehéz távozni a helyszínről, illetve nincs biztonságban.
A rohamok látszólag a semmiből, váratlanul törnek rá a személyre, minden érthető ok nélkül. A betegek jelentős részénél azonban a rohamok pszichés tényezőkre vezethetők vissza, melyeknek a személy nincs feltétlen tudatában, azaz tudattalanok. Pszichológiai módszerekkel ezek felderíthetők és kezelhetők.
Bizonyos esetekben gyógyszeres terápia is szükségessé válik a kezelésben, melyet pszichiáter szakorvos tud biztosítani. Amennyiben azonban pszichés tényezők is állnak a betegség hátterében, pszichológusi segítségre is szükség van a gyógyuláshoz.
A Vanderlich Egészségcentrumban lehetőséget talál pszichológusi segítségre. Pszichológusunk elsősorban a jelenleg leghatékonyabbnak tartott kognitív viselkedésterápiás eszközökkel, relaxációs tréninggel, illetve rövid dinamikus terápiás módszer alkalmazásával tud segíteni Önnek.
Mielőtt azonban pszichológushoz fordulna, fontos a testi betegségek kizárása, ugyanis előfordulhat, hogy a pánikrohamnak vélt tünetek hátterében testi betegség áll. Így például mellkasi panaszok, légszomj, hányinger, hasi panaszok esetén gondolhatunk kardiológiai betegségre, illetve egyéb belgyógyászati problémákra. Szédülés, zsibbadás, hányinger esetén neurológiai betegségekre, stb. Ezek kizárása után merülhet csak fel a pánikzavar diagnózisa. Ezért a pszichológus felkeresése előtt fontos az orvosi kivizsgálás. Ennek kapcsán fontos tudni, hogy a pszichológus nem orvosi, hanem bölcsész diplomával rendelkezik. A testi betegségek gyógyításában nem jártas, viszont a pszichés zavarok kezelésében igen.
Amennyiben fény derül valamely testi elváltozásra (pl. magas vérnyomás, ritmuszavar, bélgyulladás, cukorbetegség, stb), mely hátterében azonban pszichés tényezők is szerepet játszanak, (pl. stressz, jelentős veszteség - gyász, krónikus szorongás, stb.) ez esetben a szakorvosi kezelés mellett is hasznos pszichológiai segítséget igénybe venni.