klinikai_pszichologia

Klinikai pszichológia

A pszichológia vagy lélektan a lelki működésekkel, gondolkodással, viselkedéssel, érzelmekkel és ezek zavaraival foglalkozó társadalomtudomány.

Ezen belül több pszichológiai iskola, azaz elméleti irányzat létezik. A főbb irányzatok a következők: pszichoanalízis (a személyiség megváltoztatására törekszik), behaviorizmus (viselkedés vizsgálatára, módosítására törekszik), kognitív pszichológia (a diszfunkcionális gondolatok módosítására törekszik). A fenomenolgiai irányzat, vagy humanisztikus pszichológia (nem a patologikus működésből indul ki, hanem az egyén önmegvalósítását kívánja segíteni, arra fókuszál, hogy a személyiségfejlődés útjában álló akadályokat megszűntesse). Rogers személyközpontú pszichoterápiája és Pearls gestalt terápiája sorolható ide. Az ún. negyedik erő a pszichológiában a transzperszonális irányzat, mely a spiritualitást, az individuumon túlmutató kérdéseket helyezi előtérbe. Olyan kérdésekkel foglalkozik, mint pl. ki vagyok én, mit jelent számomra embernek lenni, mi az életem célja, milyen kapcsolatban állok környezetemmel, stb.

A kutatási alapterületek szerinti felosztásban 4 főág említhető:

  1. általános pszichológia,
  2. személyiségpszichológia,
  3. szociálpszichológia,
  4. fejlődéslélektan.

Az alkalmazott területek alapján 3 fő terület említhető:

  1. klinikai pszichológia,
  2. pedagógiai pszichológia,
  3. munkalélektan.

Egy viszonylag új terület az egészségpszichológia, mely az egészségmegőrzéssel, betegségmegelőzéssel, kezeléssel foglalkozik.

A klinikai pszichológia célja a lelki problémák megértése, felmérése, megelőzése és kezelése, továbbá a személy problémamegoldó és megküzdő képességének fejlesztése, hogy önállóan meg tudjon küzdeni a testi (szomatikus) és pszichoszomatikus betegségekkel, egészségi állapotával (pl. öregedés, meddőség, rokkantság, kiégés, stb.), vagy az őt ért traumákkal, nehézségekkel.

Ha a páciens valamely problémával keresi fel a pszichológust, a szakember pszicho diagnosztikát végez: interjú, illetve tesztek, kérdőívek felvétele alapján, majd pszichológiai véleményt fogalmaz meg. A diagnosztikus szakasz általában 2-3 alkalmat igényel. Ezután kerülhet sor pszichológiai beavatkozásra, mely csak a páciens önkéntességén alapulhat.

A pszichológus gyógyítási lehetőségei lehetnek pszichoterápiás jellegű beavatkozások (más néven alappszichoterápia), mint pl. krízistámogatás, krízisintervenció, szupportív (támogató) terápia, pszichológiai tanácsadás, autogén tréning; illetve szakpszichoterápia.

Tanácsadás, konzultáció esetén a találkozások száma 1-5, pszichoterápia esetén ennél több, irányzattól, kórképtől, illetve a páciens egyedi problémájától függően változik ennek száma. A találkozások számától függően lehet rövid vagy hosszú terápiáról beszélni.

A pszichoterápia lehet egyéni, csoportos, és családterápia. Időhatáros és időhatár nélküli.

Utóbbiak közé inkább az önismereti jelleggel történő terápiák tartoznak. Manapság az időhatáros terápiák számítanak tudományosan megalapozottaknak hatékonyság szempontjából. A terápiás szerződésben a terapeuta és a páciens/kliens megegyeznek abban milyen gyakorisággal milyen időtartamban, hányszor találkoznak (ezt terápiás ülésnek, vagy órának nevezi a szakma irányzattól függően), továbbá egyéb feltételekről, mint pl. ülés lemondása, fizetési lehetőségről megállapodnak. Közösen tűznek ki terápiás célt, azaz milyen változást kívánnak elérni (ezt konkrétan, minél pontosabban célszerű megfogalmazni, hisz ehhez viszonyítjuk, sikerült-e elérni a kívánt célt, azaz hasznos volt-e a terápia). A terapeuta mindig a páciens személyiségéhez, problematikájához illeszkedő egyéni terápiás tervet dolgoz ki, melyet megbeszél a pácienssel. A terapeuta ismerteti, hogy mely pszichoterápiás módszerben járatos, de az egyéb kezelési lehetőségekről is tájékoztatja a pácienst. A csoport pszichoterápiák közül Magyarországon a csoportanalízis és a pszichodráma terjedtek el leginkább. Családterápia akkor merül fel, ha a szakember úgy véli, a páciens problémája a családi rendszer megváltoztatásával oldódik meg leghatékonyabban. A családterápián belül lehet szó párterápiáról, ha a házastársak/élettársak közötti kapcsolat romlott meg, és mindketten motiváltak a kapcsolat megváltoztatására.

A pszichológus titoktartással tartozik a páciens felé. Ez alól a törvény a következő esetekben menti fel a szakembert: ha a bíróság kéri, illetve, ha mások testi épsége, egészsége kerül veszélybe, továbbá suicid (öngyilkossági) szándék esetén pszichiátriai kezelés szükséges.
Főbb terápiás irányzatok:
  • A pszichoanalízis manapság hagyományos formájában már ritka, elterjedtebbek a rövidebb pszichoanalitikusan orientált pszichoterápiák, rövid dinamikus terápiák, melyek a pszichoanalízisből fejlődtek ki, a tudattalan tartalmak tudatosításával akarnak kedvező változást előidézni. Nagy hangsúlyt helyeznek a múltra, gyermekkori tapasztalatokra, illetve a páciens és terapeuta közti kapcsolati történésekre (áttétel, viszontáttétel). Nem elégszik meg a tünetek megszűntetésével, „mélyebb” szintű változásra törekszik, a tünetek okait igyekszik felderíteni, és azokat megszűntetni, hogy a tünet ne lépjen fel újra. Az az elképzelése, hogy ha csupán a tüneteket szűntetjük meg, a kiváltó okot nem, az lehetőséget ad tünetváltásra. Így pl. a galambfóbiás páciens már nem fél a galamboktól, de pl. tikkelni kezd. Ugyancsak a pszichoanalízisből kifejlődő mélylélektani terápiák az aktív analitikus pszichoterápia, jungi analitikus terápia, katatím imaginatív pszichoterápia (KIP).
  • A kognitív pszichológián belül az utóbbi időben az ún. mindfulness irányzat terjedt el, mely nem a gondolatok megváltoztatására, inkább elfogadására törekszik. Hatékonysága bizonyított súlyos, krónikus állapotokban, pl. depresszió több suicid kísérlettel. Továbbá az ún. sématerápia személyiségzavarok és más krónikus pszichés zavarok kezelésére alkalmas módszer szintén a kognitív terápiából fejlődött ki. A standard kognitív viselkedésterápia (mely ötvözi a behaviorizmus és kognitív pszichológia elképzeléseit) a pszichoanalitikus irányzathoz képest kevésbé foglalkozik múltbeli történésekkel, a klienssel való kapcsolatot nem vizsgálja. Arra törekszik, hogy a kliens új készségeket sajátítson el, probémamegoldó képessége fejlődjön, viselkedése változzon, és gondolatainak változtatása, reálisabbá tételével hangulati változást idézzen elő.
  • Jelenleg a kognitív viselkedésterápia az elsőként választandó pszichoterápiás módszer a következő kórképekben: depresszió, generalizált szorongás, szociális fóbia, pánikzavar agorafóbiával vagy anélkül, PTSD (poszt traumás stressz zavar), gyermekkori depresszió és szorongásos zavarok. Ez azt jelenti, hogy a kutatások ezt a módszert találták hatékonynak, de nem jelenti, hogy más módszer ne lenne hatékony.

A fent említett terápiás módszerek mellett számos terápiás módszer létezik- a teljesség igénye nélkül- pl: hipnoterápia, relaxációs és szimbólumterápia, NLP, interperszonális pszichoterápia, stb.

Pszichológusok:

Klinikai szakpszichológus

Árak:

Egyéni és párterápia:
8.000 Ft/alkalom
Csoport terápia:
2.000 Ft/fő/alkalom
Csoportterápia előtti interjú:
2.000 Ft/fő
* Áraink tájékoztató jellegűek, a végső ár a szakorvosi konzultáció után, a még szükségessé váló és Ön által elfogadott vizsgálatok ismeretében konkretizálódik. A vizsgálatokhoz felhasznált gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök költségeit a fenti árak nem tartalmazzák, kivéve, ha azok megjelölésre kerültek.