Stressz alatt a hétköznapi szóhasználatban általában az ún. distresszt értjük, azaz mikor olyan helyzettel kerülünk szembe, amikor azt megoldhatatlannak érezzük, tehetetlenséget élünk át, nem látjuk a kiutat.
A tudomány ún. eustresszről is beszél, melyre a szervezet kezdetben, mint stresszhelyzetre reagál, de rövid időn belül visszatér a normál működéshez, túlzott igénybevétel nélkül. Ilyen eustressz lehet egy gyermek, unoka születése, lottó nyeremény, bármely nagyobb örömhír. Viszont, ha distresszt élünk át, a szervezet túlzott igénybevétele következik be, a szimpatikus idegrendszer fokozott működésbe kezd, azaz pulzus, vérnyomás, vércukorszint emelkedik, a szervezet vészreakcióra készül fel. Elhúzódó stressz hatás során e rendszer működése is elhúzódó. Krónikus stressz esetén a hormonális rendszer egyensúlya is megbomlik, ún. stressz hormonok kerülnek egyre nagyobb számban a vérkeringésbe (pl. adrenalin, kortizol). Ezek a szervezetben lezajló változások közvetlenül is, és közvetve is – az immunrendszer gyengítése révén- számos betegséget idézhetnek elő. Azaz növekszik a szív-érrendszeri betegségek, légzőszervrendszeri, emésztőszervi, allergiás vagy autoimmun betegségek, szexuális működészavarok (menstruációs zavarok, fájdalmak, koraszülés, spontán vetélés; korai magömlés, impotencia) valószínűsége. Pszichiátriai megbetegedésekben szintén fontos szerepet játszik a stressz, főleg a hangulatzavarok, szorongásos zavarok, alvászavarok, szomatoform zavarok (szervi elváltozás nélküli testi panaszok) esetén.
Stresszforrás nemcsak külső, hanem belső konfliktus is lehet, azaz gondolati szinten lejátszódó helyzetek, így pl. állandó aggodalmaskodás, rágódás olyan helyzeteken, melyek megoldását nem látjuk, tehetetlennek érezzük magunkat, mintha beleragadtunk volna a problémába.
Stressz mentes élet nincs. A lényeg az, hogyan viszonyulunk az adott helyzethez, milyen jelentéssel látjuk el. Egy stresszor azáltal okoz bennünk stresszt, hogy mennyire minősítjük azt veszélyesnek, és mennyire érezzük úgy, hogy nincs lehetőségünk és/vagy képességünk megbirkózni vele.
Sokszor a stressz forrását nem tudjuk elkerülni, ilyenkor úgy tudunk megbirkózni a stresszhelyzettel, hogy magunkban hozunk létre változást, azaz a helyzethez való viszonyunkat változtatjuk meg.
Van azonban, hogy ez nem bizonyul elégnek, ilyenkor pszichológus szakszerű segítséget tud Önnek nyújtani. A probléma mindig egyéni, a pszichológus személyre szabott kezelési tervet állít össze, de ez a néhány stresszkezelési mód talán segítségére lehet:
hogyan kerüljük el a stresszhelyzetet:
- fontos a „nemet mondás” képessége (ezt a pszichológia ún. asszertív kommunikációnak hívja), azaz tudjuk magunkat képviselni, ne hagyjuk magunkat kihasználni.
- Fontos a hatékony időgazdálkodás, fontossági sorrend felállítása, ha elborítják a teendők, a környezetváltozás (azaz stressz forrástól időben és térben is távolodni, míg erőt gyűjtünk a leküzdésükhöz).
- Ezenkívül a figyelem elterelés,
- az önjutalmazás,
- a testmozgás (keringést, közérzetet, hangulatot javítja),
- a relaxáció,
- a megfelelő táplálkozás, a rendszerességre törekvés az életmódban.
Hatékony lehet a helyzetelemzés: mi a legzavaróbb a helyzetben, milyen pozitívumok vannak benne, milyen érzései, elvárásai vannak (előfordul, hogy nem reálisak), milyen automatikus gondolatai vannak, ezeket hogyan lehetne módosítani, hogyan lehetne másképp szemlélni a helyzetet. Ha úgy érzi „egyedül nem megy”, a pszichológus segíteni tud a stressz kezelésben is.