Az idényszerűség napjainkban kissé háttérbe szorult, hiszen sok mindenhez már szinte egész évben hozzá lehet jutni. Azonban, ha pénztárcakímélő megoldásokat keresünk a főzésben, nyersanyag beszerzésben, vagy ha rendelkezünk ház melletti kerttel, kihasználhatjuk a természet éppen érő kincseit. Hogy tényleg kincsekről van szó, azt igyekszünk bemutatni a most következő sorozatban.
Spárga
A spárga története kétezer éves múltra tekint vissza. Neve görög eredetű: aszpáragosz, fiatal hajtást jelent. A liliomfélék családjába tartozott, de újabban család szintű besorolást kapott. Magyarországon spárgaként először az 1500-as években említették. Egyéb elnevezései a nyúlárny, ehető elefántcsont, királyi zöldség és csirág.
A spárga évelő, fehér és zöld változata mellett létezik lila színben. Fehér változata napfénymentes, letakart helyen hajt. Első termésére 3 évet kell várni, de gyorsan növő faj lévén rengetegszer szedhető egy termésidőszakban és akár hosszú évekig is termő marad. Hazánkban áprilistól júniusig elérhető.
Érdekesség, hogy az első aminosavat a spárgából izolálták 1806-ban, ez az aszparagin, mely nem esszenciális aminosav. A spárga elfogyasztása után néhányan észlelik, hogy a vizeletet orrfacsaróvá változtatja. Ez a benne lévő metán-tiolnak és metabolitjainak köszönhető. Genetikailag meghatározott, hogy mely emberek képesek ezen metabolitok illatát megkülönböztetni, ezért fordul elő, hogy van aki észleli ezt, van aki nem.
A spárga rendkívül alacsony kalória tartalmú – 17 kcal/100g. Szénhidrát tartalma szinte elenyésző 1,8 g/ 100g. Rost tartalma kiemelkedő. Folsavban, C vitaminban, B vitaminokban, E vitaminban gazdag. Jó réz forrás, valamint kiemelkedő a kálium, vas, foszfor, mangán tartalma.
A spárga, fehér spárga kapható konyhakészen. Azonban ha a friss spárga (27 cm körüli) aljáról letörünk egy darabkát, már alkalmas fogyasztásra; fehér változatát érdemes hámozni - a spárgafej kivételével, valamint enyhén cukros, sós citromlés vízben megfőzni.
Néhány európai országban fesztiválokat szerveznek a spárga tiszteletére. Népszerű Németországban, Olasz- és Francia országban. Levestől a desszertekig változatos ételek készíthetők belőle. Népszerűségé növelhetné hazánkban az, hogy szinte a legkorábban hozzáférhető szezonzöldségünk.
Forrás: Új Diéta – 2019/1.