Az idényszerűség napjainkban kissé háttérbe szorult, hiszen sok mindenhez már szinte egész évben hozzá lehet jutni. Azonban, ha pénztárcakímélő megoldásokat keresünk a főzésben, nyersanyag beszerzésben, vagy ha rendelkezünk ház melletti kerttel, kihasználhatjuk a természet éppen érő kincseit. Hogy tényleg kincsekről van szó, azt igyekszünk bemutatni a most következő sorozatban.
Görögdinnye
Feltehetően Afrikából származik ez a lédús gyümölcsünk. Már az egyiptomi hieroglifák is említést tesznek róla. Európában a 13. században már megtalálható volt. Hazánk dinnye termő területei: Békés, Heves, Szabolcs, Baranya megye és a Jászság.
A görögdinnye a tökfélék családjába tartozó, kúszó szárú növény. Fényigényes, a félárnyékot sem bírja. Gyökerei, hogy vizet találjanak, több méterre is lenyúlhatnak. Az étkezési célra termesztett dinnyék fajtája több százra tehető. Hazánkban ismertebb változatok az egyszínű zöld ill. a csíkos héjú, piros belű, gömbölyű vagy hosszúkás fajták. Létezik fekete héjú dinnye, mely a legdrágábbnak számít, valamint kocka alakú dinnye, melyet a japán kutatók kísérleteztek ki. Manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvend a sárga húsú dinnye is.
A görögdinnye 100 grammjában 29 kcal és 6,5 g szénhidrát van, mellyel nem sorolódik a magas szénhidrát tartalmú gyümölcsök közé, azonban felszívódása gyorsnak mondható. Említésre méltó B1, B2, B5 vitamin és folsav tartalma. Jó magnézium, kálium és nátrium forrás. Gyümölcshúsának piros színét a likopin nevű anyag adja, melyet már a paradicsomnál említettünk. Szív és érrendszer védő, daganat megelőző hatású. A dinnye magas víztartalma miatt, behűtve, kiváló csemege lehet a nyári melegben. Átmossa a vesét és a húgyhólyagot, valamint segíthet a szoptatós anyukák tejtermelésének serkentésében. Parlagfűre allergiásoknak nem ajánlott, allergiás keresztreakció léphet fel. Cukorbetegeknek a szénhidrát tartalom beszámításával, mértékkel ajánlható. Vesebetegségekben figyelni kell az elfogyasztott mennyiségre, nem csak a magas folyadék tartalma miatt, hanem a dinnyével bevitt ásványi anyagok szempontjából is.
Az érett dinnyének tompán kongó hangja van, ha megkopogtatjuk és a kacsrésze száraz. Érdemes fogyasztás előtt lehűteni, de 7 fok alá ne vigyük, mert minőség romláshoz vezethet. A legtöbbször magában fogyasztjuk, de jó alapanyaga lehet bólénak, zöldségekkel salátának, héját akár befőttként is eltehetjük.
Őszibarack
Kínából származik, ahol mind a gasztronómiában, mind a termesztésben nagy szerepe van. Fájából és magjából faragott ékszereknek jótékony erőt tulajdonítanak. Kínának vezető szerepe van az őszibarack termelésben. Hazánkban Buda környékén, a Balaton közelében és a magasabb hegyeink aljában megfelelő a klíma a termeléshez.
Elnevezése arra utal, hogy régen őszi érésű fajták voltak jelen, azonban a filoxéria járvány után az elpusztult szőlőterületeken, Európa más országaihoz hasonlóan, Magyarországon is új, amerikai nemesítésű, korábban érő fajtákat telepítettek. Így történt, hogy ma már június elejétől elérhető az őszibarack. A nektarin nevet, úgy tartják, hogy egy kínai császárnak köszönhetjük, aki a nektárhoz hasonlította a gyümölcsöt.
Ez a nyári gyümölcsünk a rózsafélékcsaládjába tartozik. Szőrözöttség alapján több fajtát különböztethetünk meg - hagyományos őszibarack terméshéja szőrös, a nektarinoké csupasz. A maghoz kötöttség is megosztja a fajtákat, az ún. duránci típusú barackok magja maghoz kötött. Alakja, színe változatos lehet. Hazánkban a kerek, sárga húsú, sárga-piros héjú, magvaváló (Redhaven) fajta a legkedveltebb.
Az őszibarack 100 grammjában 39 kcal és 9,5 g szénhidrát van. A nektarin szénhidrát tartalma 1 grammal több. Megtalálható benne A, C, B vitaminok, K, E vitaminok, kalcium, vas, foszfor, cink, magnézium, kálium.
A színtől függően változik a karotinoid tartalmuk - kiemelkedően magas antioxidáns tartalmú a vöröshúsú barack (vérbarack).
Az őszibarack felhasználása széleskörű. A nyersen való fogyasztás mellett készül belőle befőtt, kompót, gyümölcslé, likőrök, fagyasztott készítmények, dzsem, aszalvány, gyümölcsíz stb. Vannak kifejezetten feldolgozásra szánt, nem puhuló, sárga húsú fajták ezekre a célokra. Otthonunkban frissen, salátákhoz, fagylalthoz, húsokhoz tálalhatjuk, készíthetünk barackkompótot, lekvárt, levest, grillezhetjük, süteményeket ízesíthetünk vele.
Nemcsak gyümölcsét, virágát is felhasználják teához, kozmetikumok előállításához.
Füge
Kis-Ázsiából, Szíria és Izrael területeiről származik ez az Ókori kultúrnövény. A Biblia is említi – Ádám és Éva viselte, az édenkert gyümölcsének számít. Hazánkban a 14. század óta honos, kedveli a napsütötte kerteket. Az eredetileg fa jellegű növény, a mérsékelt égövön, így hazánkban is, inkább cserje nagyságú – laza elterülő koronáját jellegzetes levelek díszítik.
Egy fügében 1500 darab apró virág is lehet, melyből aztán magok alakulnak ki. A fügedarázs porozza be. A hazai cserjék nagy része adriai típusú, megtermékenyítés nélkül érlelnek gyümölcsöt. A zöldes-lilás, puha termést július végétől lehet szüretelni, napos ősz esetén másodszor is beérhet. Íze mézédes. Nem csoda, hogy kalória tartalma is magas: 100 g-ban 74 kcal és16, 3 g szénhidrát van. B vitaminokban, C-, A-, E-, K vitaminban, folsavban és béta karotinban gazdag. A szokásos ásványi anyagokon kívül szelént mangánt és cinket is tartalmaz.
Készíthetünk belőle lekvárt vagy befőttet. Jó alapanyaga lehet bornak, pálinkának is. Szárított formájával gyakran találkozhatunk, köralakba fűzve csomagolják. Vigyázzunk, mert ilyen formában még magasabb a kalória tartalma. A fügét borban párolva kiváló kísérője lehet vad ételeknek.
A füge termése és levele emésztést segítő , gyulladás gátló hatású. Összességében a füge és készítményei jó hatással vannak a gyomor – bélrendszerre, ivarmirigyek működésére, székrekedés megelőzésében, afták kezelésében játszhat szerepet. Főzete köhögésre, egyéb légúti panaszokra gyógyír.
Forrás: Új Diéta – 2013/2-3, Új Diéta – 2015/4, Új Diéta - 2012/1