Mit tehet a cukorbeteg veséjének védelmében?

Tudta-e Ön, hogy minden második ember halálát szív-érrendszeri betegség okozza? A cukorbetegek érrendszerében zajló, lényegesen felgyorsult érelmeszesedés 3-5-ször nagyobb kockázatot jelent a szívinfarktus, agyi infarktus kialakulására, míg a csökkent veseműködéssel élők számára a rizikó már 17-20-szoros. Ez nagyobb veszélyt rejt a diabéteszes veseelégtelen betegek számára, mint maga a fenyegető művesekezelés, hiszen élettartamukat a korai életkorban átélt érkatasztrófa határozza meg.

A veseszövődmény sokáig tünetmentes marad, így csak rendszeres szűrővizsgálatokkal deríthető fel a kezdeti vesekárosodás jelenléte, az elváltozások súlyossága és a romlás üteme.

Gyakran találkozom a nefrológiai (vesegyógyászati) rendelésen olyan cukorbeteggel, aki nem tudja, hogy tünet hiányában milyen laboreltérések miatt küldte be háziorvosa. Cukorbetegségben eleinte a vizeletben kórosan megnövekedik a fehérjetartalom. A magas vércukorszint károsítja a vesék szűrőegységeit, amelyek ezért a nagyobb fehérjemolekulákat is áteresztik a vizeletbe.

Minél több a vizelet fehérjetartalma, annál valószínűbb a veseelégtelenség gyors romlása. A veseműködésre utaló kreatinin egy idő után megemelkedik a vérben, a GFR érték viszont ezzel párhuzamosan csökken. Ezen változások már az összesen 2 millió szűrőegység ¾-ének pusztulását jelentik. Ami maradt, arra tehát vigyázni kell!

Hogyan?

FIGYELEM! Vesebetegségben nincs egyetlen csodaszer!

Számos ponton védeni tudja veséit:

1. Elsőként történjen meg a vizelet fehérje reggeli első vizeletből történő évenkénti szűrése (általában diabetológiai gondozáson), mert ez segít azonosítani a vesebetegséget, illetve követni annak súlyosságát.

   

2. Tudjuk, hogy a nem megfelelően kezelt cukorbetegség valamint magasvérnyomásbetegség jelentősen rontja a veseműködést, ezért törekedjen arra, hogy a kezelési célokat minél inkább megközelítse: cukorbetegség esetén ez a 7% vagy ez alatti HbA1c érték elérését jelenti, a vérnyomás pedig nagyrészt 130/80 Hgmm –nél ne legyen magasabb!
3. Jelentősen csökkent veseműködésnél (ha a GFR érték 30 ml/min alatti) vagy kifejezett vizeletfehérje ürítés esetén a diétás fehérjebevitel mérséklésével 0,8-0,6 gr fehérje/nap /testsúlykilogramm) a vesék terhelése csökkenthető. Ez a húsfélék és tejtermékek, tojás mennyiségének csökkentését jelenti.

   

4. Koleszterincsökkentő gyógyszerek az előrehaladott érelmeszesedés megfékezése útján csökkentik a vesebetegség érrendszeri hatásait, az infarktus és agyérgörcs veszélyét.
5. Bizonyos vérnyomáscsökkentő gyógyszereket a vesekeringést, működést védő hatásai lévén előnyben részesítünka diabéteszes vesebetegek kezelése során.
6. A megfelelő folyadékbevitel fontos a salakanyagok hatékony, vizeletbe történő kiválasztásához. Ez a mennyiség betegenként eltérő – társbetegségektől, napi vizeletmennyiségtől függően-, legalább napi 2 liter legyen, de 3 liternél több folyadékbevitel haszna már kérdéses. Hasmenéssel, hányással járó vagy lázas betegség esetén a vízhajtók adagját csökkentsék, vagy pár napra hagyják is el, alacsony vérnyomásértékeknél a vérnyomáscsökkentők adagját is szükséges változtatni.
7. Bizonyos gyógyszerek a vesebetegség romlásával már nem, vagy csak kisebb adagban szedhetők (metformin, verospiron, gyulladáscsökkentő-fájdalomcsillapítók), ilyenkor orvosa akár más hatóanyag tartalmú gyógyszerre válthat. Antibiotikum felírásakor az adag a veseelégtelenség mértékétől függően eltérhet, felírásakor említse meg a felíró orvosnak vesebetegségét!
8. A kontrasztanyaggal járó CT, MR vizsgálatok, vagy koszorú- és egyéb érfestés további vesekárosodást okozhat, mely jó eséllyel megelőzhető még több folyadékbevitellel a vizsgálat előtti és utáni napokban (3 liter/nap), valamint napi 2x 600 mg ACC bevételével a vizsgálat előtti nap és aznap ismételten. A metformin tartalmú gyógyszereket a vizsgálat előtt legalább két nappal el kell hagyni és utána is 2 nap elteltével kezdhető csak újra.
9. Előrehaladott vesebetegség a diabéteszes terhességek vállalhatóságának ellenjavallatát képezi mind a diabéteszes anya, mind a gyermek érdekében.

Amennyiben a vesebetegség irányába a szűrés nem történt meg, idővel tünetek jelennek meg: lábra és szemhéjra,arcra kiterjedő vizenyő, vérnyomás emelkedés, a vizelet fokozatos csökkenése. Ezen tünetek esetén a veseműködés ellenőrzése céljából mielőbb jelentkezzen háziorvosánál, aki elindíthatja a nefrológiai gondozásba vételt.

Mi történik a vesegondozáson?

Az első 1-2 vizsgálat során a vesék ultrahangvizsgálata, a vese erekhez hasonló nagyságú és állapotú szemfenéki erek állapota, a vizeletlelet, kórelőzmény alapján megítéljük, hogy a vesebetegség valóban a cukorbetegség következménye-e, vagy további okot kell keresnünk az eltérésekre. Azután a vesebetegség súlyosságától függően általában 3-6 havonta végzünk újabb viziteket vérvételi és vizeleteredmények, vérnyomás és vércukornapló segítségével. Társuló urológiai problémák: vizelettartási, prosztatabetegségek szintén felmerülhetnek, valamint a megjelenő vérszegénység veseeredetének tisztázását, kivizsgálását is elindítjuk.

A gondozás során a fentebb említett kezelési lépéseken túl lehetőségünk van a veseeredetű vérszegénység vérképzőeritropoetin hormonnal és vasbevitellel történő kezelésére, a vízhajtó dózisának beállítására, a magas káliumszint korrekciójára. Kimerülő veseműködés esetén beszélünk a további megoldási lehetőségekről, mint a veseátültetés, akár a vese-hasnyálmirigy együttes átültetés mikéntjéről, a has űri otthoni és a gépi művesekezelésről.

Az a diabéteszes beteg, aki eljut a nefrológiai rendelésekre és ezzel lehetővé válik számára, hogy kellő tudást szerezzen vesebetegségéről, annak kezeléséről, várható jövőjéről,hosszabb és teljesebb életet élhet meg, lényegesen jobb állapotban, mint elkésve észlelt és kezelésbe vett betegtársai.

Többet olvashatnak a témával kapcsolatban a Nemzeti Veseprogram honlapján: www.vesebetegseg.hu