Terjedése
Az influenzavírusok az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd alatt keletkező légúti váladékcseppecskék révén, cseppfertőzéssel terjednek. Az influenzafertőzések azonban a terjedés gyorsasága tekintetében általában eltérnek az egyéb légúti fertőzésektől. Közösségek (pl. iskolák, munkahelyek, szociális otthonok stb.) tagjainak többsége egyik napról a másikra eshet ágynak az influenza következtében.Tünetei
Klinikai szempontból fontos különbség az influenza és egyéb légúti megbetegedések között, hogy az influenza kezdeti tünetei közül a hurutos tünetek hiányoznak. Hirtelen kezdet, magas láz, erős levertség és izomfájdalmak a jellemzők.Szövődményei
A magas láz a csecsemők, az idősek és a krónikus betegségben szenvedők számára veszélyes: megterheli a szívet, a tüdőt, felboríthatja az anyagcserét (cukorbetegség), de ronthatja a vese- máj- és vérképzőszervi betegségben szenvedők állapotát is. Gyakrabban lépnek fel szövődmények hörghurut, tüdőgyulladás az immungyengeségben (daganatos betegek) szenvedőknél, az időseknél és a dohányosoknál. Az influenza általában 1-2 hét alatt magától gyógyul, a lábadozás azonban elhúzódó lehet.Kiemelkedő a járványügyi jelentősége is, mert:
- pandémiát (világjárványt) okozhat
- több megbetegedést/halálesetet okoz néhány hét alatt, mint az összes többi bejelentendő fertőző megbetegedés egész év folyamán
Megelőzése
Járványos időszakban kerülni kell a zárt helyeket, a tömeget. A beteg pár napig maradjon otthon, de legalábbis védje környezetét azzal, hogy zsebkendőbe köhög, tüsszent vagy maszkot hord. A megelőzés másik, és hatékony módja az időben megkapott védőoltás.Védőoltás
Az influenza elleni oltásoknak az az elsőrendű céljuk, hogy egyéni védelmet nyújtsanak azon személyeknek, akiknél egy esetleges influenzavírus-fertőzés alapbetegségük vagy életkoruk miatt súlyos lefolyású lehet, valamint akiknek megbetegedése és munkából való kiesése az ország működése szempontjából nehézséget okozna.Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a vakcina törzsek és az adott járványt okozó törzsek kellő egyezése esetén az oltott egészséges felnőttek 70-90%-ában bizonyulnak hatékonynak a betegség megelőzésében. A védőoltás az idős emberek körében a kórházi felvételek számát 25-39%-kal, az össz halálozási gyakoriságot 35-57%-kal csökkentheti. Az intézményekben, ápolási otthonokban élő, influenza ellen oltott idős személyek között a kórházi kezelés gyakorisága felére, a tüdőgyulladás kockázata 60%-kal, a halálozás kockázata 68%-kal csökkenhet.
A kórokozó változékonysága miatt minden évben új oltóanyagot állítanak elő és az oltást is minden évben meg kell ismételni. A fejlett országokban évente mintegy 250 millió adag influenza vakcinát használnak fel, figyelembe véve a WHO ajánlásait.
A Magyarországon forgalomban lévő influenzavakcinák kizárólag inaktivált vírust, vagy annak csupán egy meghatározott részét tartalmazzák, így nem okozhatnak influenzás megbetegedést.
Terhességben és szoptatás alatt is adhatók!
Valamennyi készítményről elmondható, hogy csak igen ritkán lépnek fel olyan nem kívánt mellékhatások, - mint láz, fejfájás - melyek a vakcina beadásával összefüggésbe hozhatók. Helyi reakció (bőrpír, duzzanat az injekció helyén) az oltottak mintegy 20%-ánál jelentkeznek, de ezek a reakciók általában enyhék és 48 órán belül elmúlnak. A lázat paracetamol tartalmú készítménnyel illetve borogatással lehet csillapítani. Az oltás utáni tünetekről értesíteni kell az oltást végző orvost!