Mit kell tudni a krónikus gyulladásos bélbetegségekről (Colitis Ulcerosa, Crohn betegség)?

Fekélyes vastagbél gyulladás és a Crohn betegség bemutatása, dietoterápiája és receptötletek.

Fekélyes vastagbél gyulladás – Colitis Ulcerosa

Crohn betegség

Mindkét betegség esetén a dietoterápa közel ugyan az

A diéta célja, a fellángolás szakaszában megfelelő mennyiségű energia és fehérje bevitel elérése, a folyadék- és elektrolit veszteség pótlása. Az étrendet mindig a beteg állapotához és a betegség stádiumához kell igazítani. A betegség fellángolásakor lázzal, hasi görcsökkel, hányingerrel kell számolnunk. Ezért figyelembe kell venni az egyéni tűrőképességet és a beteg kívánságát. Súlyos esetben mesterséges táplálás is szóba jöhet.

A diéta fokozatosan épül fel. Elsőként a keményítőket, majd a fehérjéket és végül a zsírokat építjük be.

1. szakaszban javasolt ételek

2. szakaszban javasolt ételek

3. szakasz

A zsiradék beépítése fokozatosan történjen. Egy egy kiskanál olajat adagolhatunk az ételhez, light margarinnal megkenhetjük a piritóst.

Az új ételeket fokozatosan vezessük be az étrendbe. Gyakran, de egyszerre keveset tanácsos enni. Fehérjékben, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag nyersanyagokból építsük fel az étrendet. Naponta legolább 2-2,5 l folyadékot fogyasszunk.

Tünet nélküli, nyugalmi szakaszban szinte mindent lehet enni, kivéve, ami panaszt okoz. Ezt a legegyszerűbben úgy tudjuk felderíteni, ha étrendi naplót vezetünk. Ebben folyamatosan lejegyezzük az elfogyasztott ételt és annak mennyiségét valamint az esetlegesen felmerülő panaszokat. Így könnyen kizárhatjuk a problémás ételféleséget. Feleslegesen túl szigorú diétát nem szabad tartani.

A nyugalmi szakasz nyersanyagválogatására általánoságban az alábbiak érvényesek:

Gabonafélék, lisztek közül válogathatunk, a finomliszt mellett, a magasabb rost tartalmú termékek közül. Használható fehér liszt ésteljes kiőrlésű liszt, Graham liszt stb. Jó hatású a zabpehelyből készült ételvariációk – zabkása, zabpelyhes palacsinta, sütemények, kukorica pehely, rizspehely, hamlett, abonett. Kenyerek közül válogathatunk a fehér-, félbarna-, barna-, rozs változatok közül, de a durva rostot tartalmazóakat kerüljük el (olajosmagvas, mákos stb.). Kifli, zsemle jól beépíthető az étrendbe, azonban a túl zsíros – leveles tészta, linzer tészta – édesipari termékeket hagyjuk ki. Nem ajánlott mákos és diós termékeket fogyasztani. Kerülni ajánlott továbbá a friss kelttésztákat. Ezeket másnapos vagy pirított formában fogyasszuk.

Rizs, burgonya jól beépíthető az étrendbe. Tészták esetén arra figyeljünk, hogy a túl édes, túl zsíros ételek hasmenést okozhatnak ill. mákos, diós tészta egyéb panaszt is okozhat. Lekvár, méz és a tömény cukros ételek, italok szintén hasmenést okozhatnak, ezért ezeket ritkán, kis mennyiségben fogyasszuk.

A legtöbb bélgyulladásban szenvedő beteg nem tudja elfogyasztani a tejet, tehát óvatosan próbálkozzunk vele. A savanyított tejtermékek általában jó hatásúak – kefir, natúr joghurt. Gyümölcsjoghurtból az aprómag menteseket részesítsük előnyben – ne az eper, málna, ribizli, kivi ízesítésűt. Félzsíros, zsírszegénytúró változatosan használható, remek fehérje forrás – körözöttnek, kapros vagy zöldfűszeres túrókrémnek, édességnek elkészítve. A tejszínnel óvatosan bánjuk, zsírtartalma miatt hasmenést idézhet elő. Sajtok közül a natúrabb verzió jöhet szóba és eleinte a zsírszegényebb, light sajtok. Érlelt, füstölt és ízesített (csipős, téliszalámis stb.) sajtok nem javasoltak hosszú távon sem. A tojás szintén jó fehérjeforrás, főzve, teflonon sütve, süteményekben remekül felhasználható. Bő zsiradékos formákat kerüljük, mint pl.: szalonnás tojás, bundáskenyér stb.

Húsok közül a soványabb fajták javasoltak – szárnyas bőr nélkül, sertéscomb, sertéskaraj. Füstölthúsok, szalonna, kolbász nem javasolt, kifejezetten káros lehet. Felvágottak közül a sonkafélék, párizsi fogyasztható. Téliszalámi félék, száraz szalámik túl zsírosak, emiatt nem javasoltak. Belsőségek óvatosan, kis emnnyiségben használhatók fel a diétában.

A zöldségek és a gyümölcsök fontos vitamin, ásványi anyag és rost (pektin) források. Zöldségeket aszerint kell megválogatni, hogy okoznak e panaszt. Érdemes először hámozva próbálkozni a paradicsommal, paprikával, uborkával. Főzelékek közül a fent említettek általában nem okoznak panaszt, a zöldborsót előszőr átpaszírozva próbáljuk. Karfiol, brokkoli puffasztó – fedő nélküli főzéssel, főzővíz többszöri leöntésével tudjuk ezt a hatást enyhíteni. Káposzta félék, szárazhüvelyesek, kukorica durva rostot tartalmaznak, ezért nem ajánlottak. Gyümölcsök közül az apró magvat tartalmazók esnek korlátozás alá – eper, málna, kivi, ribizli, füge stb. A többi gyümölcsöt eleinte érdemes hámozva fogyasztani. Gyümölcslevek, turmixok (vizes vagy tejes) alma-, birsalma-, körte-, őszibarack-, zöldséglevek bátran fogyaszthatók.

Zsiradékok közül érdemes a margarint vagy vajat, eleinte a light margarint használni. Főzéshez használhatunk olajat, zsírt, a lényeg, hogy ne legyen sok. Kifejezetten jó hatású a kókuszzsír ill.az 3 zsírsavakat tartalmazó zsiradékok (repce és lenmagolaj, tengeri halak, busa). Kerülni ajánlott az erős fűszerezést (bors, mustár, torma, csípős paprika), a sok pörzsanyagot tartalmazó ételeket, a szénsavas és az alkoholos italokat.

Ételkészítésnél törekedjünk a viszonylagos zsírszegénységre – teflonon sütés, sütőzacskóban sütés stb. Kerüljük a pirított zsiradékot és a rántott ételeket. Rántást készíthetünk szárazon pirított lisztből, olaj hozzáadása nélkül vagy pirítás után adjuk a liszthez a zsiradékot. Főzés, párolás, csőben sütés, rakott, töltött ételek közül válogassunk és kerüljük a bő olajban való sütést.

Napi 2-2,5 liter folyadék fogyasztása ajánlott.

A vas pótlását leginkább megfelelő mennyiségű marha-, sertés-, baromfihús és hal fogyasztásával biztosíthatjuk. A máj változatos formában állítható az étrendbe, mellyel szintén növelhetjük a vasbevitelt. A vas hasznosulását a jó aszkorbinsav (C vitamin) ellátottság jelentősen fokozza.

A gyulladásban lévő bélfal az oxalátokra fokozottabban áteresztővé válik, így bőséges oxálsavbevitel esetén fokozódik a vesekő képződés kockázata. A magas oxálsav tartalmú nyersanyagok mennyiségét csökkenteni kell. Magas oxálsav tartalmú ételek: kakaó, csokoládé, zeller, a paraj, a rebarbara, sóska, a cékla.

Az oxálsavon kívül a koleszterin bevitelre is oda kell figyelnünk, mert ezekben a betegségben erősebb a hajlam epekő képződésre.

Diétában használható recept ötletek:

Halkrém leves

Karalábépüré-leves

Tökörtojás burgonya fészekben

Túrós galuska

Karfiolos szelet