Már magzati korban rendelkezünk olyan képességekkel, amik lehetővé teszik számunkra, hogy kudarctűrő képességünk a lehető legjobb legyen. Az anya érzelmi állapota jelentős befolyással bír magzata állapotára. A fizikai állapotára is.
Pszichológiai kutatások bizonyították, hogy tartós stressznek kitett anyák gyermekei mind a születésük után, de még évek, évtizedek múltán is emelkedett pulzusszámot mutattak. Ha az anya elutasítja magzatát (például más neműt szeretett volna) a várandósság alatt, a szülés utáni kapcsolati problémák eredményeképp a babában sérül a bizalom kialakításának képessége, melyhez hozzátartozik a külső és belső jelzések (testi jelzéseké is) megbízhatóságának érzése, a szorongás szabályozására való képesség.
Természetesen a stressztűrő képesség később is, felnőtt korban is javítható, fejleszthető, de mindez megtehető már magzati korban, ha azt szeretnénk, hogy gyermekünk testi-lelki egészsége minél jobb legyen. Megtehető mindez például a zene által, hiszen már a magzati életben is beszélhetünk hallásról a 16. magzati héttől.
Mind az anya hangja, mind a gyakran hallott hangok (apa, testvérek hangja) az újszülött számára ismertek, hisz magzatként is hallja ezeket a hangokat. Érzékeli a zenét, így van értelme énekelni, zenélni neki. A zene hallgatása az anyai szervezetet is áthangolja, amennyiben megnyugtató hatású a zene, a vegetatív működések (légzés, vérnyomás, pulzus, emésztőrendszer működése) optimalizálódnak, ennek megfelelő változások játszódnak le a magzatban is. Kismamáknak ennek kapcsán leginkább Mozart és Vivaldi műveket érdemes hallgatni.