Mottó: „A gyógyszered legyen az ételed és az ételed legyen a gyógyszered.” (Hippokrates)
Mi az a glikémiás index?
A glikémiás index megmutatja, hogy az adott szénhidrát tartalmú élelmiszer vagy étel milyen gyorsan emeli meg a vércukor szintet a szőlőcukorhoz képest. Az index szám összefüggésbe hozható az emésztés gyorsaságával, hiszen lényege, hogy az elfogyasztott szénhidrát milyen gyorsan kerül glükóz formájában a véráramba. 1-től 100-ig terjedő számról beszélünk, ahol az 1 a lassú felszívódást, a 100 a gyors felszívódású szénhidrátokat jelöli, mint pl. a szőlőcukor is.
A cukorbetegeknek érdemes főként a lassú felszívódású szénhidrátok közül válogatni, hiszen ezek nem okoznak hirtelen nagy inzulin választ és nem eredményeznek kiugró vércukorszint emelkedést.
A glikámiás index mellett találkozhatunk a glikémiás loading fogalmával, ami a felszívódás sebessége mellett az adott étel/élelmiszer szénhidrát tartalmát is figyelembe veszi. A glikémiás loading más néven glikémiás terhelés a glikémiás index század része és az egy adag ételre vonatkozatott szénhidrát tartalom szorzata. Ez pontosabb képet mutathat a vércukor szintre gyakorolt hatásról, hiszen az elfogyasztani kívánt szénhidrát mennyiséget is figyelembe veszi. Ha a glikémiás terhelés értéke 10 alatti, akkor kedvezőnek mondjuk; ha 10-és 20 közötti, akkor közepes, ha 20 feletti, akkor nagy terhelést jelent.
Nézzünk meg egy példát: Az alma glikámiás indexe 40, szénhidrát tartalma 7 g/100 g; egy nagyobb alma kb.250 g-os. (40/100)x(7x2,5)=7. Tehát az alma kedvező terhelést jelent.
Egy étel/ élelmiszer felszívódását sok minden befolyásolja: benne lévő zsiradék és fehérje, a rostok jelenléte, a feldolgozottság mértéke. Általánosságban elmondható, hogy minél több rostot tartalmaz valami, annál lassabban tudjuk megemészteni, és lassabban szívódik fel belőle a szénhidrát. Ezért kedvezőek a teljeskiőrlésű, rozsos, graham, durum, korpás stb. termékek, valamint a zöldségek és gyümölcsök (héjastul). A reszelés, pelyhesítés, pürésítés, turmixolás mind negatív irányba befolyásolja a felszívódást. Ha szét főzzük a tésztát, rizst, zöldségeket akkor gyorsabban fognak felszívódni.
Mi a helyzet a fehérjékkel és zsírokkal?
Az utóbbi évek tudományos kutatásaiban előtérbe került a fehérjék és zsírok vércukorszint emelő hatása. Főleg az 1-es típusú diabétesz kezelésében használt eszközök oly annyira érzékennyé és pontossá váltak, hogy lehetővé teszik az inzulin beadás finomhangolását. Mely maga után vonta a vércukor szintet – a szénhidrátoknál kisebb mértékben - befolyásoló tápanyagok hatásának pontosabb vizsgálatát. A zsírok étkezés után mérsékelik ugyan a szénhidrátok vércukorszint emelő hatását, hiszen nehezebben emésztjük őket. Elhúzódva (megemésztésük, felszívódásuk után) viszont magas vércukrot eredményeznek. A vérben keringő szabad zsírsavak inzulinrezisztenciát okoznak. Ami szintén a hiperglikémiát segíti. A fehérjék is képesek elhúzódó magas vércukrot eredményezni. Bonyolult biokémiai folyamatok során hatnak a glukagon kiválasztásra és szintén fokozhatják az inzulinrezisztenciát.
2-es típusú diabéteszben - a fehérjék és zsírok okozta - 2-3 vagy akár 4 órára elhúzódó enyhe vércukorszint emelkedés klinikai jelentősége nem olyan nagy. Tartós zsír vagy fehérje diéta esetén kellene külön figyelmet fordítani erre.
A tej – örök kérdés?
A táblázatok szerint közepes-alacsony a felszívódása, mégis ezzel kezelünk „hipót”. Egészséges anyagcseréjű emberekben a tej, kefír, joghurt (narancs, grapefruit) gyors inzulin elválasztást vált ki, ezért nem emelkedik magasra a vércukor szint. Szénhidrát anyagcsere zavarban, főként, ha inzulin hiánnyal társul, ez a hatás nem tud érvényesülni és a tej gyorsan fogja megemelni a vércukor szintet. Ez az oka a látszólagos ellentétnek.
A glikémiás index használatát a fentieken túl az is nehezíti, hogy több, egymástól eltérő táblázatot találunk. Valamint egyéni eltérések is lehetnek az emésztés gyorsaságának tekintetében. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy fontos és kell használnunk az étrendünk összeállításában, hiszen segít elérni a normoglikémiát. Arról nem is beszélve, hogy a magas rost tartalmú étrend kifejezetten egészséges mindenki számára. Fő oka, hogy az emésztetlen növényi rostokból fontos tápanyagokat állít elő a bélflóránk, valamint elengedhetetlen a bélbaktériumok táplálásához. Ugyanis úgy tűnik, hogy a vastagbélflóránk egészsége az egész életünkre hatással lehet.
Források:
http://www.ujdieta.hu/index2d0d.html?content=552
https://www.cukorbetegkozpont.hu/glikemias-index
https://dietless.hu/glikemias-index/
https://www.webbeteg.hu/cikkek/cukorbetegseg/4745/glikemias-index
https://hu.wikipedia.org/wiki/Glik%C3%A9mi%C3%A1s_index
https://diabell.eu/glikemias-terheles/
Segítség cukorbeteg lettem! – Dr Vándorfi Győző, Dr Havasi Anett, Dr Földesi Irén
Életmódváltók kézikönyve – Gézsi András, Gézsi Andrásné
Mit jelent az Inzulin érzékenység
Az inzulin érzékenységet szeretném megközelíteni a diéta és terápia oldaláról.
Az inzulin érzékenység az inzulin, ténylegesen, a szervezetben létrejövő hatásosságát jelenti. Az inzulin érzékenység csökkenése (inzulin rezisztencia) azt jelenti, hogy egységnyi inzulin a vártnál csekélyebb hatást vált ki. 2-es típusú diabéteszben a termelődő inzulin mennyisége nem elegendő a vércukor kordában tartásához, így a szervezetnek egyre több inzulint kell termelnie a vércukor szint rendezéséhez. Ez a túlhajtott inzulin termelés egy idő után maga után vonja az inzulin termelő sejtek kimerülését, melynek következménye a magas vércukorszint, 2-es típusú diabétesz.
Térjünk vissza egy kicsit a szervezet inzulin érzékenységéhez. Általánosságban elmondható, hogy minden szervezetben az inzulin érzékenység napszaki ingadozást mutat – inzulin rezisztens szak: kora hajnal/reggel, valamint a késő délutáni órák; inzulin érzékeny szakasz: 23.00-03.00 óra között valamint 11.00-15.00. Emiatt néhány általános szabály elmondható, miszerint a reggelihez kell általában a legtöbb inzulin; ebédre együk a legtöbb szénhidrátot a napi étkezések sorában; és időben vacsorázzunk. Persze, ahogy minden más hormon hatás, az inzulin hatás is egyéni eltéréseket mutathat. De érdemes ezen információk birtokában igazítani a diétán.
Források:
https://diabetes.hu/cikkek/diabetes/1005/inzulinkezeles-1-es-tipusu-diabeteszben
http://www.diabet.hu/upload/diabetes/magazine/94020002.htm?web_id=
Henn Dóra
dietetikus
Vanderlich Egészségcentrum
Diabetes Központ