Az epét a máj termeli, ezt követően az epehólyagban raktározódik, majd innen ürül – étkezésekkor – a bélrendszerbe. Az epe anyagai végzik a zsíremésztést a vékonybélrendszerben.A táplálék zsiradék tartalma indítja be az epehólyag összehúzódását és kiürülését – kis mértékben a fehérjék is hatással vannak a folyamatra. Ez akkor jár fájdalommal, ha az epehólyag vagy az epeutak gyulladásban vannak, vagy epekövesség esetén.
Az epe alkotórészei: víz, koleszterin, epesavas sók, ásványi sók, lecitin és epe festék.Ha az epehólyagban az epe alkotórészeikicsapódnak, kialakul az epekő, ez általában koleszterin kő. Ennek a folyamatnak kedvez azétkezések kihagyása. Ha az étkezések között hosszú idő telik el, az epe nem ürül folyamatosan, így nagyobb az eséllyel sűrűsödik be és ezáltal a kicsapódás bekövetkezhet.A táplálék mennyisége és összetétele befolyásolja az epe alkotórészeinek arányát. Az epekő betegség nőkben és 30 év felett gyakrabban fordul elő. Kialakulását elősegítheti az elhízás, diabétesz, magas vérnyomás, köszvény.
Epekő képződést elősegítő életmódbeli és táplálkozási jellemzők:
- túltáplálkozás, szükségesnél több energiabevitel
- zsiradékban gazdag táplálkozás
- a túlzott cukor fogyasztás egyrészt az elhízás révén, másrészt közvetve fokozza a koleszterin elválasztást
- a stressz
Csökkenti az epekőképződés esélyét:
- rostdús táplálkozás, mind a vízben oldódó, mind a vízben nem oldódó rostok jótékony hatásúak
- mérsékelt, nem rendszeres alkohol fogyasztás
- rendszeres étkezés
- megfelelő folyadék fogyasztás
- túl zsíros, olajos, fűszeres, füstölt ételek kerülése
Hazánkban a táplálkozási szokások kedveznek a kőképződésnek. Ezért nagyon fontos, a rendszeres, kiegyensúlyozott, rostban gazdag táplálkozás és a megfelelő folyadékfogyasztás.
Az epekövesség tünetei az enyhétől igen fájdalmasig terjednek – jobb bordaív alatti tompa fájdalom, hányinger, emésztési panaszok. Ha a kő felsérti a hólyagfalat, elindul az epeútban, vagy teljesen kitölti a hólyagot – a fájdalom görcsössé válik, lapockába sugározhat, hányás, verejtékezés jellemző.
Az epekímélő diéta célja és lényege, hogy a zsírbevitelt csökkentsük. A napi zsírbevitel nem haladhatja meg az 50g-ot. Ezt megfelelő nyersanyagválogatással és konyhatechnológiával tudjuk kivitelezni. Az összes energia bevitelre elhízás esetén fokozotan ügyelni kell. Nem ajánlott a túlzott fehérje bevitel sem, mert mint, ahogy fent említettem, kismértékben ezek is serkentik az epehólyag működését. Fontos a rendszeres étkezés, hogy a hólyag ürülés folyamatos legyen.
Nyersanyag válogatás nyugalmi időszakban
- Gabonaféléink közül szinte minden belefér, nyugodtan válogathatunk a rostosabbak közül. Felhasználható a sima búzaliszt, búzadara, rizs, kukoricaliszt és a rostosabbak is, mint például a grahamliszt, zabkorpa, zabpehely, búzakorpa stb. Ugyanez vonatkozik a kenyérfélékre, péksüteményekre. Bátran válogathatunk a félbarna-, barna-, rozs-, graham kenyerek közül. A magvas termékek azonban általában nem jó hatásúak. Ha megpirítjuk a kenyeret, zsemlét könnyebben tudjuk megemészteni. A friss kelttészta, bukta, túrós batyu, mákkal, dióval töltött tészták és a leveles ill. linzer tészták nem ajánlottak magas zsírtartalmuk és nehéz emészthetőségük miatt. Levestészta és kifőtt tészta fogyasztható, ezekből választhatjuk a durum változatot. Sok-tojásos száraztészta koleszterin megszorítás esetén kedvezőtlen lehet
- Húsok közül a szárnyasok bőr nélkül fogyaszthatók. Sovány sertés- és (comb, karaj) marha hús ill. hal beilleszthető az étrendbe. Főzés előtt mindig távolítsuk el a látható zsíradékot a húsrészről – segítsük elő az emésztést vékonyra szeleteléssel, klopfolással. Nyugalmi időszakban kevés csirkemáj fogyasztható, ha nincs koleszterinmegszorítás. A húsokat mindig zsírszegényen készítsük – kevés olajon pároljuk, süssük teflonon, sütőben, sütőzacskóban, grill sütőben kevés zsíradék hozzáadásával.
- Felvágottak esetén válogassunk alacsony zsírtartalmúakat - csirkemellsonka, pulykamellsonka, gépsonka stb. Ritkán a párizsi, virsli is beépíthető. A téliszalámi félék, száraz szalámik, füstölt és fűszeres felvágottak nem ajánlottak, ahogyan a szalonna, töpörtyű és a disznósajt sem. A zsiradék fajtáját tekintve, mindegy milyen (vaj, sertészsír vagy olaj) a lényeg, hogy kevés legyen. Pirított zsiradék, és a bő olajban sütött ételek nem ajánlottak. Kenyérre kenéshez használjunk light margarint.
- A tej és a tejtermékek igen fontosak a diétában, több gond is lehet velük. A tejet nem mindenki tudja meginni, ezt egyénileg kell kitapasztalni. Az 1,5%-osat válasszuk. A natúr tejtermékek, mint a kefír, joghurt általában nem okoznak panaszt. Néhány bolti gyümölcsjoghurthoz használt aromák, azonban bánthatják az epét, ezekre figyeljünk. Túróból a zsírszegényet vagy a félzsírosat válasszuk – édes és sós ételeket, krémeket is készíthetünk belőle. A sajtokat is meg kell válogatnunk, ugyanis általában magas a zsírtartalmuk. Nem ajánlottak az ömlesztett, füstölt, fűszerezett, magas zsírtartalmú sajtok. Jó választás lehet a Köményes sajt, Óvári sajt, Tolnai sovány sajt vagy a light sajtok. Tejszínt ne használjunk, tejfölből pedig csak a 12%-os jöhet szóba. Ezt sem magában együk, csak ételek készítéséhez használjuk.
- A tojás sárgája nem javasolt. Zsiradékkal készített tojás (rántotta, bundáskenyér stb.) a legtöbb epebetegnek panaszt okoz. Főzve már nagyobb eséllyel el tudjuk fogyasztani, panasz nélkül.
- Zöldségek esetén általában nem okoz panaszt a burgonya, a sárgarépa, a zsenge zöldborsó, a fiatal zöldbab, a petrezselyemgyökér, a főzőtök, a sütőtök, a patisszon, a cukkíni, a spárgafej, a brokkoli, a mángold, a spenót, a póréhagyma, a cékla, a paszternák, a fejes saláta, a kínai kel. A káposzta, kelkáposzta, karalábé, karfiol, zöldpaprika, paradicsom, uborka, fokhagyma, vöröshagyma, retek, torma, petrezselyemzöld, rebarbara, zeller panaszt okozó lehet. Puffasztó hatásukat fedő nélküli főzéssel, forrázással, besózással és a keletkezett lé elöntésével csökkenteni tudjuk. A főzelékeket habarhatjuk kefírrel vagy joghurttal. A rántást diétásan készíthetjük vagy teljesen az olaj kihagyásával, vagy a pirítás után keverjük a liszthez a zsiradékot. Sok esetben a nyersanyagok kombinációja okozza a panaszt pl.: töltött káposzta- füstölt hús, káposzta és a zsíros tejföl. A szárazhüvelyeseket - bab, borsó, lencse, szójabab - puffasztó hatásuk miatt ki kell hagynunk az étrendből.
- A gyümölcsök fogyaszthatósága egyéni tolerancia kérdése. Ha magában panaszt okoz, akkor hámozzuk, szeleteljük, reszeljük, főzzünk belőle kompótot, pároljuk, törjük, turmixoljuk őket. Az apró magos gyümölcsök – eper, málna, ribizli – általában panaszt okoznak. A karakteres gyümölcslevek is problémát okozhatnak – ananászlé, eperlé, mandarinlé, paradisomlé stb. Dió félék, olajos magvak zsírtartalmuk miatt nem ajánlottak.
- A fűszerezéssel óvatosan kell bánni, de nagyrészt egyéni, hogy ki melyiket tudja tolerálni. Az erős, csípős, aromás fűszerek általában nem jó hatásak – mustár, torma, csípőspaprika, túl sok bors, fahéj, szegfűszeg. De probléma lehet a hagymával, fokhagymával is, ezeket csak ételbe főzve használjuk. A zöldfűszerek, főleg a szárítottak általában jó hatásúak.
- A kávé sokmindenkinek panaszt okoz, kipróbálásra a koffein mentes, tejes kávé ajánlott. Sötétre főzött tea, és a szénsavas ásványvíz sem mindenkinek jó. Tartózkodjunk a hőmérsékletbeli szélsőségektől – túl hideg vagy túl meleg ételt-italt ne fogyasszunk.
- Az édességekkel vigyázzunk, a csokoládéknak magas a zsírtartalma!
- Az alkohol kifejezetten nem javasolt!
Az egyéni tűrőképesség megfigyeléséhez segítség lehet, ha az ember étkezési naplót vezet. Fel kell jegyezni az ételek nevét, mennyiségét, időpontját és az esetlegesen jelentező panaszokat. Így bizonyosan csak azt azételt zárjuk ki, ami panaszt okoz. Feleslegesen nem kell szígorú diétát tartani.