Befolyásolja-e a lélek állapota a szív és érrendszeri betegségek, vagy egy újabb infarktus kialakulásának kockázatát?

thumbnail

A szív- és érrendszeri betegségek számos szomatikus rizikófaktora ismert, mint pl. elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterin szint, stb.

Talán nem is gondolt még rá, de pszichés tényezők is szerepet játszhatnak e betegségek és szövődményeik kialakulásában.

A szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggésbe hozott pszichés tényezők: depresszió, szorongás, pánikbetegség, ún. A típusú viselkedésen belül az ellenségesség, D-típusú személyiség, krónikus stressz, vitális kimerültség, alacsony szociális támogatottság, reménytelenség.

Ezek közül először a depressziót emelném ki, hisz a kutatások szerint ez a legfontosabb prediktora (előrejelzője) és következménye is a szívbetegségeknek. Ez az összefüggés enyhe depressziós tünetek esetén is igaz. Infarktus után fellépő depresszió esetében a halálozás kockázata magasabb, mint depressziómentes állapotban. Depressziósok között 65%-kal gyakrabban fejlődött ki ischaemiás szívbetegség (olyan kórállapot, melyben a szívizomzat vérellátása elégtelen). A depresszió ugyanakkora rizikót hordoz koszorúér bypass műtét után, mint az elégtelen szívizommüködés.

A-típusú viselkedés főbb jellemzői: versengés, ellenségesség, sürgetettség, időzavar, átlagon felüli kontrollra törekvés. Ezen jellemzők közül az ellenségesség az, amely kockázati tényező a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából. Mit is jelent az ellenségesség: bizalom hiány, negatív érzelmek túlsúlya, negatív világkép, gyakori harag átélése, cinizmus.

A D-típusú személyiség jellemzői: a személy hajlamos arra, hogy bizonyos körülmények között negatív érzelmeket él át, miközben szociális viselkedése gátlódik, azaz nem fejezi ki érzelmeit, izolálódik, önmagára marad nehéz érzéseivel.

A krónikus stressz a mindennapos kisebb stresszeket jelenti. A kutatások szerint ezek összeadódva jobban károsítják szervezetünket, mint egy-egy nagyobb stressz hatás, mint pl. haláleset.

A vitális kimerültség tünetei: energiátlanság, fáradtság, gyengeség, aluszékonyság, ingerlékenység. Hasonló a depresszió tüneteihez, de itt nem jelentkeznek olyan, egyébként a depresszióra jellemző tünetek, mint pl. értéktelenség érzés, önvádlás, egyéb negatív gondolatok.

Ha ezek a tényezők az Ön életében is jelentkeznek, akár csak néhány ezek közül, érdemes odafigyelni, változtatni helyzetén. Amennyiben egyedül sikertelen a próbálkozás, pszichológus segítségére lehet, hogy kiküszöbölje vagy mérsékelje e kockázati tényezőket.

Pergel-Száraz Cintia
Klinikai szakpszichológus
Vanderlich Egészségcentrum