Táplálék allergia vagy intolerancia?

Manapság nagyon gyakori téma a táplálékallergia. Rengeteg beteg panaszkodik bizonytalan gyomor-bélrendszeri vagy éppen bőr tünetről. A táplálék allergiával/intoleranciával foglalkozó terület gyorsan fejlődik a diagnosztika és a kezelési lehetőségek szempontjából. Ám még sok a tisztázatlan összefüggés a témában. Ezért előfordul, hogy nem egyértelmű a diéta létjogosultsága vagy szigorúsága. Sokszor nem megállapítható az adott étellel szembeni tolerancia szint vagy, hogy valóban a kimutatott táplálékösszetevő okozza-e a panaszokat. A betegek gyakran tanácstalanok, hogy milyen irányba induljanak el a tüneteikkel, valamint problémás, hogy esetleg csak fél információval rendelkeznek a már megkapott diagnózisról.

Először fontos tisztázni a táplálékallergia és intolerancia közötti különbséget.

A táplálék allergiában mindig immunfolyamat játszódik le. Tehát a táplálék egyik alkotórésze allergénként viselkedik és tüneteket vált ki. Leggyakrabban a táplálék fehérjéi és összetett szénhidrát molekulái váltják ki.

Ezzel szemben a táplálék intolerancia nem kapcsolódik immunreakcióhoz. Kiválthatja enzim hiány, irritáló fűszerek, adalékanyagok, ízfokozók, valamint egyéb az ételekben megtalálható kémiai anyagok: proteázinhibítorok, biogénaminok, hisztamin felszabadulást előidéző anyagok stb.

Mindkét esetben a kiváltó tényezők ugyan azok lehetnek, a tünetek mechanizmusában van a különbség. Intoleranciához sorolható a laktózérzékenység, fruktóz érzékenység hisztamin”allergia”, nem allergiás, nem cöliákiásgluténszenzitivitás (NCGS) stb.

Az allergiás megbetegedések kialakulásában örökletes és környezeti tényezők is szerepet játszanak – allergiás szülők gyermeke nagyobb eséllyel lesz beteg; emésztőrendszer harmonikus működését megbontó betegségek; alkoholizmus; egyes gyógyszerek stb. Csecsemőkori allergia kialakulásában szerepet játszhat még az idegen fehérje korai étrendbe iktatása, immunrendszeri éretlenség, környezetben dohányzás, háziállat stb.A csecsemőkori táplálékallergia és a későbbi életkorban kialakuló légúti allergia között is szoros összefüggés mutatkozik.

A táplálék allergia tünetei változatosak és súlyosságuk is különböző lehet.
Leggyakrabban előforduló tünetek:

A táplálékallergia diagnózisában segíthet egy teljes táplálkozási anamnézis felvétele valamint étrendi és tüneti napló vezetése. Illetve laborvizsgálat is.

Az étrendet érdemes legalább 1 hónapon át pontosan leírni. Benne az étkezések pontos idejét, tartalmát és mennyiségét feljegyezni és mellé az esetleges tüneteket. Nagy önmegfigyelő képesség szükséges ehhez. Ha a napló alapján valamely élelmiszer gyanúba kerül, allergiás bőrpróbát csináltathatunk.

Előfordulhat, hogy a napló nem informatív, mert pl. túl sok idő telik el az étel elfogyasztása és a tünet megjelenése között. Ebben az esetben étrendünkből ki kell iktatni minden allergizáló anyagot. 5-7 napig tartó szigorú diéta – fogyasztható: főtt burgonya, főtt rizs, főtt alma, pulykahús vagy bárányhús – után egyenként kell visszavezetni az ételösszetevőket, és szigorúan vezetni az étrendi-, tüneti naplót. Az egyes ételek bevezetése között 3-4 nap teljen el.

Ha már kezdetben is van gyanúba fogható étel vagy ételcsoport, akkor 7-10 napra hagyjuk ki azokat az étrendből. Remélhetőleg ez idő alatt csökkennek vagy megszűnnek a tünetek. Ezt követően pedig provokációs tesztet végezhetünk. Ez lehet nyílt vagy „vak”, ahol sem a beteg sem az orvos nem tudja, hogy allergént vagy placebót kap a beteg. A fent említett „kísérleti” jellegű allergén kereső módszereket kezelőorvos felügyelete mellett ajánlott végezni.

Mint említettem, az ételallergia kimutatása történhet laborvizsgálattal is. Az elfogyasztott étel megközelítőleg 2%-a oly formában szívódik fel a bélrendszeren keresztül, ami a szervezetet reakcióra készteti. Az ételallergiákat két nagyobb csoportra bonthatjuk, mégpedig aszerint, hogy melyik immunglobulin fajta termelődik a bejutott anyag hatására.

Immunglobulin E (Ig E) ellenanyag termeléssel jár a klasszikus értelemben vett táplálék allergia. Melynek jellemzői, hogy az étel elfogyasztása után közvetlen jelentkeznek a tünetek. A laborban a nutritív allergia panel-t használják, melyet elvégezhetnek 20 vagy akár 40 allergénre is. Felnőttkorban a leggyakoribb allergének a következők: tenger gyümölcsei, földimogyoró, dió, mandula, hal, tej, szója, búza, tojás, szezámmag.

Gyakoriak az Immunglobulin G (Ig G) ellenanyagtermelődésével összefüggésbe hozható allergiák is. A tünetek ebben az esetben hosszabb idő múlva jelentkezhetnek- akár napok. Ezért nehéz összekapcsolni az ételt a panaszokkal. Mechanizmusát tekintve a bélfal áteresztőképessége megváltozik és részben emésztett vagy emésztetlen anyagok jutnak át, amik az Ig G antitestekkel komplexeket képeznek és a keringésből lerakódva kóros folyamatokat idéznek elő. Ennek megfelelően a tünetek lehetnek: haspuffadás, székrekedés, étvágytalanság, bőrkiütés, légúti-, ízületi panaszok, migrén, pszichológiai tünetek, depresszió. Az elvégzett Ig G tesztek eredményei nem igazolnak minden kétséget kizáróan allergiát. Egyfajta útmutatást adnak, hogy mit érdemes kihagyni az étrendből, annak érdekében, hogy panaszaink szűnjenek.

A manapság igen gyakori lisztérzékenység (cöliákia), egy külön kategóriát képez a fentieken kívül. Ugyanis ez egy autoimmun betegség, mely öröklött és/vagy környezeti hatásokra alakul ki az arra érzékeny betegekben. A cöliákiára specifikus Immunglobulin A (Ig A) termelődés jellemző, mely diagnosztikus értékű. A lisztérzékenységről bővebben olvashatnak a Hasznos tudnivalók > Táplálkozási tanácsok > Lisztérzékenység menüpontban.

Összességében elmondható, hogy sok féle étel, rendkívül változatos tüneteket produkálhat. Ezért nagyon fontos, hogy pontos diagnózis nélkül ne kezdjünk hosszútávú, szigorú diétába. A legtöbb esetben feleslegesnek bizonyul. Inkább fektessünk az allergén felderítésébe több energiát! Vagy úgy is fogalmazhatunk, hogy a tüneteket kiváltó tényezők felderítésébe, hiszen nem biztos, hogy allergiával állunk szemben.

Források: