Szívzörej – szívbetegség gyermekeknél

thumbnail
Gyermekek orvosi vizsgálata során megdöbbenve hallhatja a szülő a felé elhangzó kérdést: Mondták már, tud róla, hogy szívzöreje van gyermekének? A láz, a köhögés, a mandulagyulladás, a hányás és sok egyéb tünet mind eltörpülnek a félelem mellett, mely beköltözik a szülők szívébe: lehet, hogy szívbeteg? Eddig miért nem hallották? Hogy tud akkor annyit futni, mozogni? Mit kellett volna korábban észrevennem? Hogy lehetne biztosat tudni?

A szívzörej nem szívbetegség, de lehet annak a tünete. Az egészséges szív 4 üregből: 2 pitvarból és 2 kamrából áll. A pitvarok és kamrák, a kamrák és az őket elhagyó nagyerek (főverőér, tüdőverőér) áramlásait összehangolt működésű billentyűk irányítják, a 2 pitvart és 2 kamrát sövények választják el egymástól. A szív tökéletes szerkezete és működése szükséges a szervezet vérellátásának, a szervek működésének biztosításához.

A szív fejlődése a magzati élet első heteiben zajlik, és a várandósság során ultrahanggal vizsgálható. A születéssel nagy változásoknak lehetünk szemtanúi. Az első sírással, az első légvétellel a tüdők megtelnek levegővel, és a baba lélegezni kezd. A köldökzsinór átvágását követően pedig az újszülött keringését már az anyai szív segítsége nélkül a baba szívének kell biztosítania. A magzati (légzés nélküli) életben a tüdő véráramlása is szegényes, a keringés nagyrészt elkerüli a tüdőereket terelő erek, szíven belüli összeköttetések révén. A légzés megindulásával a születést követően a keringésnek is változnia, alkalmazkodnia kell az ÉLET-hez.

Normális esetben ezt végig sem gondoljuk, problémamentesen alkalmazkodik a kicsi a külvilághoz. Szívfejlődési rendellenesség esetén azonban a „magára hagyott beteg szív” nem tudja ellátni jól a feladatát és különböző tünetekkel jelzi ezt. 1000 újszülött közül 8-10 gyermeknél lehet számítani veleszületett szívbetegségre, a tünetek jelentkezési ideje, súlyossága, jellege függ a betegség típusától. Vannak sürgős, szívműtét nélkül az élettel összeegyeztethetetlen betegségek, és vannak akár spontán rendeződő állapotok is. Ezek a szív üregeit, billentyűit, nagyereit, izomzatát, sövényét, működését, szív ritmusát egyaránt érinthetik, akár kombinált formában is.

A kóros állapotok leggyakoribb tünetei közé tartozik az orvosi vizsgálat során észlelhető szívzörej. (Egyéb, akár később jelentkező tünetek lehetnek: szopási nehézség, fáradékonyság, légzészavar, szürkés bőrszín, sápadtság, fejlődésbeli elmaradás.) Ezek a zörejek jellemzően hangosak, hosszabban hallhatók a szívhangok között a szívciklus különböző szakaszaiban, helyzetváltoztatással sem halkulnak. Fontosak, mert figyelemfelhívások a szív részéről, lehetőséget teremtve a szívbetegség felismerésére, gyógyítására.

Minél inkább újszülöttkorban, csecsemőkorban észleljük a szívzörejt, és a társuló egyéb tüneteket, annál inkább kell szívbetegségre gondolnunk.

Ártalmatlan szívzörejt azonban ennél sokkal gyakrabban: a gyermekek 50-60%-ban hallhatunk a gyermekkor során. Ilyenkor a jó állapotú, jól terhelhető, tünetmentes gyermekeknél a szívzörej hátterében kóros szervi eltérés nem igazolható. Oka lehet vérszegénység, pajzsmirigybetegség, lázas állapot, aktuális hurutos betegség, stressz, izgalom. Minden olyan tényező, amely megnöveli a szíven átáramló vér mennyiségét, vagy a vér áramlási sebességét szívzörej kialakulásához vezethet. A szívbillentyűk, szívet elhagyó nagyerek relatíve szűknek bizonyulhatnak ezekben a helyzetekben és itt ennek megfelelően gyorsult, akár örvénylő áramlás alakul ki, vagyis szívzörej keletkezik.

Szívzörej észlelése esetén kardiológiai szakvizsgálattal a zörej eredete, oka tisztázható, a teendők megítélhetők. Ártalmatlan szívzörej esetén szívbetegségről nem beszélhetünk, életmódbeli korlátozás, életmódváltás, fizikai aktivitás korlátozása nem szükséges, sportolhat a gyermek. A szülőket pedig nyugalom töltheti el: nem szívbeteg a gyermekem, tudunk a szívzörejről.
Dr. Reiter Éva
Csecsemő- és gyermekkardiológus főorvos
Vanderlich Egészségcentrum