Laktózintolerancia (tejcukor-érzékenység)

Magyarországon a felnőttkori tejcukor-érzékenység gyakorisága 20-30%. A laktózintolerancia leggyakoribb tünete a tej- és tejtermékfogyasztást követően hasi fájdalom, hasmenés, puffadás, hányinger. A tünetek döntően 5 éves kor után, ritkán csak 20 év körül nyilvánulnak meg.

Az állapotot meg kell különböztetni a veleszületett laktózhiánytól, amikor egy genetikai hiba az enzim teljes hiányához vezet, így már az anyatejet sem képes emészteni a csecsemő. Szintén fontos elkülöníteni a tejfehérje-allergiától, ahol a panaszok kiváltója a tej fehérje komponense. Mindkét esetben fontos az orvosi diagnózis, hogy utána el lehessen kezdeni a megfelelő diétát.

A laktózintolerancia és a tejfehérje-allergia is szerepel azon betegségek között, melyek után személyi jövedelemadó kedvezményt lehet igénybe venni, amennyiben rendelkezésre áll róla orvosi igazolás.

A tejcukor-érzékenység genetikai háttere

A laktózintolerancia lehet elsődleges, melynek hátterében a bélhám laktáz aktivitás genetikai okokra vezethető gátló szabályozása áll, illetve lehet másodlagos (szerzett), amikor valamilyen alapbetegség (Pl. gyulladásos bélbetegség, fertőzés, lisztérzékenység, antibiotikum szedés) által okozott bélhámsejt-károsodás követelményeként jelenik meg és gyakran csak átmeneti.

Hogyan lehet diagnosztizálni?

A betegség diagnosztizálása végezhető a laktóz terhelés után kilégzett levegő hidrogénmennyiségének mérésével. A módszer hátránya, hogy a vizsgálat egyrészt kényelmetlenségekkel jár, másrészt nem kellően pontos. Az utóbbi évtized kutatásainak eredményei ma már lehetővé teszik a primer betegség pontosabb, gyors és semmilyen kényelmetlenséggel nem járó diagnosztizálást a genetikai eltérés vizsgálata révén. A szájnyálkahártya-törletből egyszerűen elvégezhető genetikai vizsgálatot elég egyszer elvégezni, s végleges információt ad a laktózintoleráns állapot fennállásáról vagy hiányáról.

Kiknek érdemes megcsináltatniuk a genetikai vizsgálatot?