Az utóbbi években a védőnői gondozás keretén belül egyre gyakrabban találkozunk terhességi cukorbetegséggel élő kismamákkal. Az anya és a megszületendő gyermek rövid és hosszú távú egészségének megőrzése érdekében nagyon fontos az esetlegesen kialakuló szénhidrátanyagcsere-zavar korai felismerése, kezelése és utógondozása is.
- A gyermeket tervező és a cukorbetegség kialakulása szempontjából magas kockázattal rendelkező gondozottaink számára javasoljuk a diabetes szűrését már a tervezett várandósság előtt (preconcepcionális gondozás)
- A védőnői várandós gondozás keretében hangsúlyozzuk a teljes körű terhességi diabetesszűrés jelentőségét
- A diabetológiai gondozásban részt vevő szakemberek (diabetológus szakorvos, szakápoló, edukátor, háziorvos) javaslatait szem előtt tartva ösztönözzük a kismamákat az őket gondozó team-mel történő együttműködésre
- Motiváljuk a várandósokat a rendszeres vércukorellenőrzés kivitelezésére, valamint az étrendi és életmódbeli tanácsok megtartására
- Felhívjuk a kismamák figyelmét a szülést követő napokban a gyakori vércukormérés jelentőségére
- A szülést követően a védőnői gondozás teljes időszakban (a gyermekágyas időszaktól egészen a gyermek iskolába kerüléséig) hangsúlyozzuk az utógondozás szerepét az anya és a gyermek hosszú távú egészségének megőrzésében
2018 őszén a Vanderlich Egészségcentrum segítségével és védőnői közreműködéssel kérdőíves felmérést indítottunk, amelyben a korábban GDM-mel kezelt kismamák utógondozáshoz történő viszonyulását vizsgáltuk. A szakirodalmi adatokhoz hasonlóan a kérdőívet kitöltő édesanyáknak kevesebb, mint a fele, (45,8 %-a) valósította meg a szülést követő 1 éven belül a szénhidrátanyagcsere újraértékelésére irányuló vércukorterheléses vizsgálatot. Többségük a rendelkezésre álló idő hiányában és a gyermekek körüli teendők megnövekedésében látta ennek okát. A javasolt életmódelemek (egészséges étrend és rendszeres fizikai aktivitás) megvalósítását tekintve azt tapasztaltuk, hogy az édesanyák a szülés óta eltelt időszakban alacsony arányban ragaszkodnak a várandósság alatt megszokott és elfogadott életmódjukhoz. Saját elmondásuk alapján az édesanyák kevesebb, mint egyharmada (28,5%) követi rendszeresen az étrendi tanácsokat a szülés utáni időszakban is és mindössze 15%-a végez a szakmai ajánlásoknak megfelelő mennyiségű és intenzitású fizikai aktivitást.
Az eredmények fényében a védőnői gyakorlatban próbálunk kiemelt figyelmet fordítani a GDM-mel érintett várandósok és gyermekeik utógondozásának „népszerűsítésére”:
- ösztönözzük az édesanyákat a szülést követő 6-12. héten a szénhidrátanyagcsere újraértékelését célzó vércukorterheléses vizsgálat elvégeztetésére, és annak 1-3 évente történő megismétlésére
- a GDM-mel kezelt várandósok a későbbi életkorukban a szív-érrendszeri betegségek szempontjából is magas kockázattal rendelkeznek, ezért javasoljuk ilyen irányú vizsgálatok bizonyos időnként történő megvalósítását is
- erősítjük a motivációjukat az életmódelemek hosszú távú megvalósításában (egészséges étrend és rendszeres fizikai aktivitás), amelyek szerepet játszanak az egész család egészségének megőrzésében
- a szoptatás, anyatejes táplálás – egyéb kedvező élettani hatásai mellett – segít az édesanyáknak visszanyerni a várandósság előtti testsúlyukat, ezáltal csökkenti a későbbi cukorbetegség kockázatát. A gyermek egészsége szempontjából is kiemelt szerepe van a későbbi betegségek (túlsúly, magasvérnyomás, cukorbetegség) megelőzésében. Számos jótékony hatása miatt támogatjuk gondozottainkat a szoptatás eredményességének elérésében
Szakirodalmi adatok rávilágítottak arra, hogy a GDM utógondozása egész életen át tartó folyamat, amelynek sikerességével a cukorbetegség kialakulása késleltethető, a gondozott családok életminősége javítható.
Siklósiné Gyopáros Andrea, védőnő