Kisdedek táplálkozása

A kisdedkor 1-től 3 évesig tartó időszak. Az egy éves kor betöltésével a hihetetlen gyors ütemű növekedés kissé lelassul. Az ételek utáni érdeklődést a környezet felé fordulás váltja fel. A baba ízlése ebben az időszakban folyamatosan változik. Az elfogyasztott mennyiségekben is nagy különbségeket tapasztalhatunk. A gyermek étvágya is csökken, amit a fogzás is tovább ronthat. Ebben az életszakaszban a leggyakoribb a félrenyelés is.

Ebben az időszakban kell kialakítani a megfelelő táplálkozási szokásokat és meg kell tanítani a gyermeket az evőeszközök helyes használatára. Fontos, hogy nyugodt környezetben, megterített asztalnál étkezzünk. Ne hagyjuk magára a kisdedet az asztalnál, ne szaladgáljon evés közben. Legyünk türelmesek, segítőkészek egymással és a gyermekkel. Mutassunk példát az asztalon lévő edények, eszközök használatában. Meg kell ismertetni a gyereket az élelmiszerek széles választékával. Az étel ne legyen jutalmazás vagy büntetés eszköze. A nagyszülőket is figyelmeztessük, hogy ne az édességgel próbálják elnyerni a gyerek szeretetét.

Folyadékigény kb.: 100-120 ml/ testtömeg kilogramm. Legjobb a víz, tea. A túl cukros, szénsavas üdítőket, szörpöket és porokat kerüljük.

A kisded energiaszükséglete tág határok között mozog (1100-1300 kcal/ nap), zsír igénye csökken. Fehérjéből az összes energia 10-15%-át biztosítsuk, szénhidrátból 50-55%, zsírból 35-30%. Telített zsírsavakból az össz. energia kevesebb, mint 10% tevődjön ki, egyszeresen telítetlen zsírsavakból 12-14%, többszörösen telítetlen zsírsavakból 6-8% ( omega6: 1 E %, omega3: 0,2 E%. Elvárt élelmi rost bevitel: 0,5 g /ttkg naponta.

Étrendjét változatosan állítsuk össze mind színben, konzisztenciában, ízben. Az öt nagy élelmiszer-csoport mindegyikéből kapjon naponta.

kenyér, gabonafélék (naponta 4-5-ször): félbarna, teljes kiőrlésű kenyér, alacsony cukortartalmú müzlik. Egyszeri adag: fél szelet kenyér.
gyümölcs, zöldség (naponta 4-szer): jó vitamin-, rost forrás. Lehetőleg friss vagy mirelit terméket válasszunk (ne befőttet és zöldségkonzervet). Főzelék heti ötször legyen. Egyszeri adag: 1 db héjas/ 15-20 dkg bogyós/ 75-125 ml gyümölcslé/50-75 ml párolt zöldség.
hús, hentesáru (naponta max. kétszer): fontos vas és B12 vitamin forrás – halat, baromfit részesítsük előnyben (füstölt, pácolt húsok nem ajánlottak, húsipari termékek ritkán legyenek). Egyszeri adag: 30-60g.
tej, tejtermékek (naponta 2-3-szor): kiváló fehérje, Ca forrás – pl.: tej, sajt, túró, kefír, joghurt. Egyszeri adag: tejből 2,8%-os 200 ml tej/ 25-30g sajt, túró.
tojás: heti 3 db
zsiradékok: figyeljünk oda, hogy állati és növényi zsiradékok is szerepeljenek az étrendben. Fontos esszenciális zsírsavakat és vitaminokat tartalmaznak. Koleszterin tartalmú ételekkel (szárnyasok bőre, tojássárgája, belsőség) óvatosan kínáljuk. Napi összes hozzáadott zsiradék ne haladja meg a 3 teáskanálnyit.

Vigyázzunk azokkal a nyersanyagokkal, amit könnyen félrenyelhet.: kemény zöldségdarab, dió, mogyoró, szőlő, cseresznye, kukorica, cukorka stb. Ne szoktassuk rá a nassolásra, sós ropogtatni valókra, cukorra stb.

Zsírokról

A szervezetben koleszterin (hormonok alkotója), foszfolipid, (sejtmembrán alkotó) és zömmel triglicerid formájában (zsirraktárak) van jelen.

Az étkezési zsírok alapvető alkotóelemei a trigliceridek. Ezen belül megkülönböztetünk telített, egyszeresen telítetlen, többszörösen telítetlen zsírokat (a molekula felépítése alapján). Telített zsírokat általában az állati eredetű zsiradékok (tejzsírok, sertészsír, kacsazsír stb.) tartalmaznak. Koleszterint csak az állati zsírok tartalmaznak, napi ajánlott bevitel max. 300 mg. Ezek túlzott bevitelét kerülni ajánlott. Magas koleszterin tartalmú: velő, máj, vese, lép, kaviár, tojássárgája.

Esszenciális zsírsavak a linolénsav és alfa linolénsav, a szervezet számára feltétlen szükségesek. A szervezetben linolsavból arachidonsav, alfa-linolénsavból EPA és DHA szintetizálódik. A természetben előforduló zsírsavak zömmel ciszformációjú zsírsavak. Transz izomerek részben mesterséges termékek. Az olajok hidrogénnel való telítése során keletkeznek. Részben a kérődző állatok bélbaktériumai termelnek transz zsírsavakat, ezért a húsban, tejben tejtermékekben is kimutatható mennyiségben vannak jelen. A transz zsírsavak bejutnak az anyatejbe – jelenlétük gátolja az imént említett egymásba alakulásokat ( hosszú szénláncú zsírsavak keletkezését linolsavból, alfalinolénsavból), ami pedig elengedhetetlen a magzat fejlődéséhez. Ezért szoptatás ideje alatt minimálisra kell csökkenteni a transzzsírsav bevitelt. Normál esetben 5g bevitel engedhető meg ebből.

Továbbá fontos, hogy a növényi olajokat (napraforgó olaj kivételével) lehetőleg ne hevítsük, de 180 fok fölé semmiképpen. Használjunk főzéshez inkább kevés állati zsiradékot, ami ellenállóbb a hevítéssel szemben.

	telített zsírsavak	egyszeresen telítetlen	többszörösen telítetlen
Ajánlott bevitel	7-10 en%	10-15 en%	7-8 en%
zsírsav fajta	vajsav, dokozánsav, palmitinsav, sztearinsav	omega3 kb. 1 en%	omega6 kb. 6 en%
zsírsav fajta	vajsav, dokozánsav, palmitinsav, sztearinsav	alfa- linolénsav (2g) EPA és DHA (200mg)	linolsav
forrása	húsokban, sertészsír, tej, tojás, olivaolaj, csonthéjjasok	tengeri halak zsírja és növényi olajok (repce, szója, dió, lenmag olajok)	növényi olajok (repce, szója, dió, lenmag olajok)