Cukorbeteg gyermek a családban

thumbnail

A cukorbetegség, mint bármely más krónikus betegség diagnózisa a szülőkből félelmet, kétségbeesést válthat ki. Sorscsapásként, tragédiaként tekintenek a helyzetre, amit nehéz elfogadni. Az anyák sokszor úgy reagálnak, mintha ők maguk kapták volna a diagnózist. Egy gyógyíthatatlan betegséget nehéz elfogadni.

A gyermek akkor tud viszonylag könnyebben megbirkózni ezzel a helyzettel, ha érzékeli, hogy a szülei is meg tudnak birkózni a változásokkal, elfogadhatónak tartják az új helyzetet, nem tragédiaként fogalmazzák meg a betegséget. A gyermekek még rugalmasabban tudnak alkalmazkodni új, nehéz helyzetekhez, de ehhez szükség van arra is, hogy a szülő hozzáállásában ne a kétségbeesést, szorongást érzékeljék. Főleg kisebb gyermekek (óvodások, kisiskolások) automatikusan átveszik a szülő érzelmeit, nem is tudják megfogalmazni mi is bennük a rossz érzés.

A szülő nagyon sokat tehet, hogy gyermeke el tudja fogadni a betegségét, meg tudjon vele barátkozni, kontrollálni tudja (a cukorbetegség kifejezetten kontrollálható a beteg által), ezáltal minőségi életet tudjon élni, személyisége egészségesen fejlődjön. A betegség nemcsak sorscsapás lehet, de erényt is kovácsolhatunk belőle. Aki a nehéz helyzeteket le tudja küzdeni, a későbbi problémákat is nagyobb valószínűséggel oldja meg hatékonyan.

Lelkileg erősebb ember válik belőle. Tehát ilyenkor nem az válik a gyermek hasznára, ha sajnáljuk (ami persze természetes szülői érzés), hanem ha éreztetjük vele, hogy bízunk benne, hogy nemcsak elviseli, de előnyére is tudja fordítani a helyzetet.

Ha a gyermek beteg, az az egész családra kihat: az egészséges testvérek és az apa háttérbe szorulhat, az anya és beteg gyermeke között szorosabbá válik a kapcsolat. Mindez automatikusan következik be, és feszültséget eredményezhet a családban, esetleg válással végződik, vagy tartósan rossz hangulatot, veszekedéseket eredményez, a család élettere beszűkülhet, csak a betegségre koncentrálódik.

Ezekből a nehéz helyzetekből van kiút. Kérheti pszichológus segítségét mind egyéni konzultáció, mind családkonzultáció, családterápia formájában (utóbbi esetben több, vagy minden családtag részt vesz a beszélgetésben).